A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kutatások legújabb iránya, a csillagok energiaforrásának földi megvalósítása. A csillagok energiájukat az úgynevezett termonukleáris fúzió révén nyerik, mely során az atomi részecskék (főleg a hidrogén bizonyos formái: deutérium, trícium) magas nyomáson és hőmérsékleten egyesülnek. A folyamat során kis tömegveszteség mellett rengeteg energia szabadul fel. Ez az energiaforrás szinte korlátlanul felhasználható energiát biztosítana az emberiség számára, azonban megszelídítése egyelőre kísérleti stádiumban van, kecsegtető, de kevés sikerrel. Előnye, hogy a fosszilis energiaforrások elégetésekor jelentkező CO2 és egyéb légszennyezés egyáltalán nem jelentkezik, azonban a korlátlan energia további környezetvédelmi problémákat vet fel a megnövekedő ipari termelés káros hatásai miatt.
A folyamat megszelídítésének nehézségei közé tartozik, hogy az hatalmas nyomás mellett, igen magas hőmérsékleten megy végbe (a nap esetén ~15 millió C°, ~100 ezer ATM nyomás), így egyelőre a tudósok számára gondot okoz a magas annak előállítása olyan módon, hogy a folyamat beindításának energiaszükséglete alacsonyabb legyen a kinyerhető energiáénál, illetve a keletkező energia kinyerése is problémát okoz. Érdemes azonban tudni, hogy ha a folyamatot sikerülne stabilizálni, 1 kg deutérium felhasználásával mintegy 10.000 tonna kőolaj energiájához juthatnánk.
Egyes országok többféle megközelítésben milliárdos kutatásokkal igyekszenek ezt az energiaforrást használhatóvá tenni többféle. Az USA-ban például lézertechnológiával igyekszenek a szükséges magas hőmérsékletet elérni, míg Franciaországban mágneses úton (az úgynevezett TOKOMAK-ban) tervezik fenntartani a folyamatot egy nemzetközi projekt keretében (USA, Oroszország, EU, Japán, Dél-Korea és Kína részvételével).
A termonukleáris fúzió felhasználhatóságának kísérleti időszakát a tudósok mintegy 30-35 évre teszik, amennyiben sikerrel járnak nagy valószínűséggel kiszorulnak életünkből a fosszilis energiák.