Szócikk változásai

Szócikk neve: Védőgázok
Verzió: 1  
Változtatta: laca-n
Változtatás dátuma: 2011-09-01 12:38:40
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

Élelmiszeripari védőgázok:

• Nitrogén (N2)

  • Semleges szagtalan gáz, mely vízben és zsírokban kevéssé oldható.
  • Leginkább az csomagoláskor az oxigén kiszorítására használatos. Ezzel az eljárással megelőzhető a termék oxidációja.
  • Közvetlen baktérium- és gombaszaporodást gátló tulajdonsággal nem rendelkezik

• Szén-dioxid (CO2)

  • Színtelen, szagtalan, íztelen gáz
  • Vízben és a zsírokban könnyen oldódik.
  • Baktérium- és gombaszaporodást gátló szer 
  • Lelassítja és csökkenti az oxigént igénylő baktériumok és gombák sejtburjánzását 
  • A gyakorlatban optimálisnak a nitrogénben kevert 20-30% közötti szén-dioxid koncentráció bizonyult.

• Oxigén (O2)

  • Színtelen-szagtalan gáz
  • Vörös húsok színének megőrzése érdekében használják, valamint és megelőzi az anaerob szervezetek sejtburjánzását (pl. friss halaknál).

• Argon (Ar)

  • Szagtalan, íztelen kémiailag semleges gáz 
  • vízben és zsírokban a nitrogénnél kétszer jobban oldódik.
  • A nitrogénhez hasonló tulajdonságokkal rendelkezik
  • Nincs közvetlen hatással a mikroorganizmusok növekedésére.

Hegesztéstechnikában használt védőgázok:

• Szén-dioxid (CO2)

  • Első sorban gyengén ötvözött vagy ötvözetlen szerkezeti acélok hegesztésénél használják

• Argon (Ar) (AFI, AWI hegesztés)

  • Különlegesebb anyagok, pl alumínium hegesztésénél is használható
  • Wolfram, és fogyóelektródás hegesztésnél is alkalmazzák

• Hidrogén (H)

  • Az hegesztéshez használt ív két wolfram pálca között ég. A hő hatására a molekuláris hidrogén atomos hidrogénné esik szét, majd pedig a hidegebb részeken folyamat megfordul. A hegesztés tehát tulajdonképpen az atomos hidrogén molekuláris hidrogénné való visszaalakulásakor fejlődő hővel történik.