A Föld (esetleg 1-1 terület) felületét borító növényzet összessége. Általában a területre jellemző növénytársulás összessége. Egymástól eltérő, jellegzetes képet mutat a fás növényzet (erdei vagy őserdei), a gyepes-füves növényzet, a nem záródó, nyílt növényzet (sziklás, homokos táj, sivatag, tundra) stb. Alapegysége nem egy növényrendszertani egység, bizonyos faj, hanem a növénytársulás.
Kutatásával a fitocönológia (növénytársulástan) foglalkozik, melyet korábban a növényföldrajz egyik ágának tekintettek. Mára önálló tudományként elismert.
A Föld éghajlati zónái alapján felismerhetőek bizonyos növényzeti zónák, amelyek az adott éghajlati övre jellemző vegetációval rendelkeznek. Az adott terület vegetációját az éghajlati zónákon kívül befolyásolják a terület domborzata, tengerektől való távolsága.
Különböző féle növénytársulások különböztethetők meg
• Zonális - élőhelyének klímájával egyensúlyban lévő társulás.
• Extrazonális – amikor bizonyos társulások saját zónájukon kívül jelennek meg.
• Intrazonális – bizonyos ökológiai (különleges alapkőzet, talajvíz) tényező által befolyásolt az adott klímazóna által meghatározott vegetációtól eltérő.
• Aznoális – zónáktól független előfordulás (például a vizes élőhelyeken szinte mindenhol megtalálható nádas)