Már 641 szócikk közül válogathatsz.

Az Energiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes energetikai tudástár. Legyél Te is az Energiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés


William Gilbert angol orvos, fizikus, természettudós.


 

(Forrás: Wikipedia)

 


1544. május 24-én született az angliai Colchesterben. Cambridge-ben szerzett orvosi diplomát, s tudásával nagy tekintélyt szerzett. Olyannyira, hogy I. Erzsébet királyné udvari orvosául fogadta.

 

1600-ban jelent meg egyetlen műve, a De magnete magneticisque corporibus et de magno magnete Tellure (A mágnesről, a mágneses testekről és a Föld mágnességéről), amelyben az iránytű működését magyarázza, felállítva azt a hipotézist, hogy a Föld is egy óriási mágnes.
Vizsgálta a megdörzsölt borostyánkő hatását is, és úgy tapasztalta, hogy többféle test is mutathat dörzsölésre borostyánkőhatást. Az ógörög nyelvben elektronnak mondták a borostyánkövet, s erre a hatásra vette elő Gilbert az elektricitás szót.

Megtapasztalta, hogy a dörzsölésre fellépő elektromos hatás pl. nedvesség hatására megszüntethető, de ez a mágnességre nincs hatással. Tehát a mágnesség alapvető, az elektromosság pedig csupán mesterségesen előidézhető tulajdonsága bizonyos testeknek.
William Gilbert tehát a földmágnesség és az elektromosság feltalálója. Nézete szerint a földgömböt az elektromosság tartja össze, s ő használta először az elektromos erő, az elektromos kifolyás és az elektromos vonzás kifejezéseket.

 

A mágnesességgel kapcsolatos megfigyelései:

 

  • megadja a pólusok közötti erőhatás jellegét, beszél mágneses vonzó- és taszítóerőről
  • a két pólus nem választható el egymástól: kettétörve egy mágnest a felekből is kétpólusú mágnesek lesznek
  • az acélrúd mágnessé válik, ha észak - déli irányba tartva ütögetjük
  • izzítással a mágnesesség megszűnik
  • ha az izzó acélrúd észak - déli irányba állítva hűl ki, mágneses lesz
  • megállapítja a mágnestű vízszinteshez képesti elhajlását (inklináció), ez alapján a szélességi fok meghatározását lehetségesnek tartja

Az elektromossággal kapcsolatos megfigyelései:

 

  • vannak a borostyánhoz hasonlóan dörzsöléssel elektromossá tehető anyagok: pl. üveg, pecsétviasz, kén – ezeket elektrikumoknak nevezi
  • dörzsöléssel elektromossá nem tehető anyagok: pl. achát, márvány, csont, egyes fémek
  • a hatóerőt elektromos erőnek (vis electrica) nevezte
  • mérőeszköz a vis electrica mérésére: verzórium (latin vertere: „forgatni”)
  • összehasonlítja az elektromosságot és a mágnesességet: az előbbi a vonzásban (attractio), az utóbbi elforgató hatásban (verticitas) jelentkezik
  • az elektromos taszítás jelenségét nem ismeri
  • elektromosságelmélete: dörzsöléskor kiáramlik a testekből valami, ezt fluidumnak nevezi


William Gilbert 1603. november 30-án hunyt el bubópestisben.

 

 


A szócikkhez társított címkék:
feltaláló , tudós




Médiapédia Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Pókerpédia
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia gazdasági és pénzügyi tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár borkulturális tudástár pókerenciklopédia