Már 642 szócikk közül válogathatsz.

Az Energiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes energetikai tudástár. Legyél Te is az Energiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!


Szócikk neve: Zárlat
Verzió: 2  
Változtatta: Anonym on-line user
Változtatás dátuma: 2010-10-14 12:10:18
A törölt sorok áthúzottan, piros színben láthatóak, a hozzáadott új sorok zöld színűek.

A zárlat egy elektromos jelenség. Akkor jön létre, ha két vagy több különböző feszültségű vezeték kis ellenálláson keresztül vezető kapcsolatba kerülnek egymással.

A kis átmeneti ellenállás miatt zárlati áram indul meg, ez a normális üzemi áramfelvételnél nagyságrendekkel nagyobb is lehet. Emiatt a vezetékek elolvadása, a szigetelések vagy más, a vezetékek közelében lévő anyagok kigyulladása jöhet létre. Ennek megoldására alkalmaznak biztosítékokat az áramkörökbe.

Súlyos következménye lehet például egy gépkocsi-, vagy lakástűz.

Menetek közötti – szigetelési hiba miatti – érintkezés esetén menetzárlat jelentkezhet a transzformátorok, villanymotorok, elektromágnesek tekercseiben.

A zárlati áram kivédésére túláramvédelmi berendezéseket szerelnek az áramkörökbe. Kisebb feszültségnél csak kisebb szikra keletkezik, azonban az érzékeny áramkörök a kis túláram következtében is meghibásodnak. Emiatt kisfeszültségű diódákkal vagy speciális áramkörökkel védekeznek.

Az átívelés a rövidzárlat speciális esete nagyfeszültségnél, ilyenkor nem érintkeznek közvetlenül a vezetékek, mivel a nagyfeszültségnél a levegő nedvességtartalma is elektromos vezetőnek számít, így akkor is létrejöhet rövidzárlat. Ezért nem szabad nagyfeszültségű vezeték közelébe menni.

Nagyfeszültségű rövidzárlat jelenség a villám is.  


A zárlat egy elektromos jelenség. Akkor jön létre, ha két vagy több különböző feszültségű vezeték kis ellenálláson keresztül vezető kapcsolatba kerülnek egymással.

A kis átmeneti ellenállás miatt zárlati áram indul meg, ez a normális üzemi áramfelvételnél nagyságrendekkel nagyobb is lehet. Emiatt a vezetékek elolvadása, a szigetelések vagy más, a vezetékek közelében lévő anyagok kigyulladása jöhet létre. Ennek megoldására alkalmaznak biztosítékokat az áramkörökbe.

Súlyos következménye lehet például egy gépkocsi-, vagy lakástűz.

Menetek közötti – szigetelési hiba miatti – érintkezés esetén menetzárlat jelentkezhet a [transzformátor]ok, villanymotorok, elektromágnesek tekercseiben.

A zárlati áram kivédésére túláramvédelmi berendezéseket szerelnek az áramkörökbe. Kisebb feszültségnél csak kisebb szikra keletkezik, azonban az érzékeny áramkörök a kis túláram következtében is meghibásodnak. Emiatt kisfeszültségű diódákkal vagy speciális áramkörökkel védekeznek.

Az átívelés a rövidzárlat speciális esete nagyfeszültségnél, ilyenkor nem érintkeznek közvetlenül a vezetékek, mivel a nagyfeszültségnél a levegő nedvességtartalma is elektromos vezetőnek számít, így akkor is létrejöhet rövidzárlat. Ezért nem szabad nagyfeszültségű vezeték közelébe menni.

Nagyfeszültségű rövidzárlat jelenség a villám is.







Médiapédia Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Szépségpédia
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia gazdasági, pénzügyi tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár mindent a borokról szépség, divat, smink