Már 641 szócikk közül válogathatsz.

Az Energiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes energetikai tudástár. Legyél Te is az Energiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés


Albert Einstein elméleti fizikus, tudományos és laikus körökben egyaránt a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják.

 

 
 

1879. március 14-én született Németországban (Ulm, Württemberg). Zsidó családból származik, de családja nem követte a hagyományokat, így Albert katolikus általános iskolába járt. 12 évesen kezdett el matematikát tanulni, szellemi fejlődését két nagybátyja támogatta, tudományos és matematikai könyvek ajánlása és ajándékozása útján. 1894-ben a család Páviába költözött (Olaszország). Az ezt követő évben, Einstein 16 éves korában (még középiskolai végzettség nélkül) jelentkezett a zürichi műszaki egyetemre, de ekkor nem nyert felvételt. Később, miután 1896-ban Svájcban befejezte a középiskolát, újra megpróbálta, és ezúttal felvételt nyert. 1900-ban kapta meg tanári diplomáját.

Első munkája a Svájci Szabadalmi Hivatalhoz köthető, mivel tanári állást nem talált. Itt azokat a szabadalmakat bírálta, amelyekhez fizikára volt szükség. 1904-ben véglegesítették az állását a Szabadalmi Hivatalban. A következő évben megkapta a doktori címét „A molekuladimenziók újfajta meghatározásáról” című szakdolgozatára.

1905-ben írt cikkeivel megalapozta a modern fizikát – többek között a Brown-mozgásról, a fényelektromos jelenségről, és a speciális relativitáselméletről. A fényelektromos jelenségekről szóló kutatásaiért Nobel-díjjal jutalmazták 1921-ben.

1906-ban Einstein másodosztályú technikai vizsgálóvá lépett elő, majd 1911-ben a Prágai Egyetem rendes professzora lett. Ebben az időben együtt dolgozott a matematikus Grossman Marcellal, aki megismertette az általános relativitáselmélethez szükséges Riemann-geometriával. 1912-ben kezdett el Einstein az időre mint negyedik dimenzióra hivatkozni. 1914-ben, éppen a I. világháború kitörése előtt lett Einstein Berlinben a helyi egyetem professzora és a Porosz Tudományos Akadémia tagja. Háborúellenessége és zsidó származása annyira zavarta a német nacionalistákat, hogy a már ekkor világhírű tudós elméleteit megpróbálták hiteltelenné tenni egy ellene szervezett kampányon keresztül. 1914-től 1933-ig a Vilmos Császár Fizikai Intézet igazgatójaként dolgozott. Ez alatt az idő alatt tette legtöbb úttörő felfedezését, és kapta meg a Nobel-díjat is. 1932-ben Einstein az USA-ba költözött, és ezt megelőzően már éveken keresztül a kaliforniai egyetemen volt előadó, így az országba állandó tartózkodási engedélyt kapott, majd 1940-ben állampolgárságot is. Haláláig nélkülözhetetlen előadó maradt az egyetemen.

Einstein életének utolsó negyven évét azzal töltötte, hogy a gravitációt és az elektromágnesességet egyesítse, új értelmet adva a kvantummechanikának. Ez máig napirenden van a fizikában (kvantumgravitáció, húrelmélet).

1955. április 18-án álmában hunyt el egy princetoni kórházban.
A hétköznapi emberek körében Einstein vált a legmagasabb fokú zsenialitás szinonimájává, arcképe egyike a legismertebbeknek a világon. 1999-ben Einsteint a Time folyóirat az „évszázad emberének” nevezte.

Halála után az agyát megvizsgálták, de nem találtak semmi érdemlegeset. Majd 1999-ben a McMaster University részletesebb vizsgálata kimutatta, hogy a parietal operaculum regio-ja hiányzik, és emiatt a belső parietális lebenye 15%-kal szélesebb a szokásosnál. Ez a belső parietális régió felelős a matematikai gondolkodásért és a térlátásért.





Médiapédia Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Pókerpédia
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia gazdasági és pénzügyi tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár borkulturális tudástár pókerenciklopédia