Az energiafelhasználás környezeti hatásai

A Föld lakossága egyre inkább szembesül azzal, hogy a túlzott energiafelhasználás szorosan összefügg a környezet károsodásával. A [fenntarthatóság]? érdekében ideje változtatni a belénk rögzült szokásokon és áttérni az alternatív megoldásokra, hiszen a környezet egy dinamikus rendszer. Az egyes elemeit (pl. szél, víz , levegő, talaj) érő hatások áttevődnek egymásra és összeadódnak. 

A demográfiai statisztikák tendenciájára hivatkozva 2050-ben mintegy 10 milliárd ember fogja birtokolni a Földet. Ez a szám amúgy is megdöbbentő, de ha belegondolunk, hogy a majdnem kétszer annyi ember majdnem kétszer annyi káros anyagot fog kibocsátani a környezetbe, akkor döbbenünk csak meg igazán. Ezt a számot még be lehet szorozni a technika fejlődésével járó súllyal is. Példa gyanánt: a világ összesített energiafelhasználása az ezredforduló előtt 400EJ volt, aminek kitermeléséhez 3,4 Gt kőolaj, 4,5 Gt szén és 2,5 Tm3 kellett. A megújuló energiaforrások (vízenergia, bioenergia, tűzifa) a szükségleteknek mindössze 10%- át voltak képesek kielégíteni. A [nap]?,- [szél]?,- geotermikus energia kb. 1%- át tette ki az energiafelhasználásnak. 

Ezek a számok ma már egy egészen más eloszlást mutatnak, azonban még így sem elegendő a felmért energiakészlet a jövő igényeinek kielégítéséhez. Pontosan nem meghatározható, hogy még hány évig tart ki a Föld tartaléka, hiszen nem ismerjük sem a jövő pontos energiaigényét, sem pedig a Föld energiakészletének nagyságát. Az viszont bizonyos, hogy a készlet korlátozott, így a takarékosság elsőrendű feladatunk.