Bródy Imre magyar fizikus, kémikus, feltaláló, a modern kriptongázas villanylámpa kifejlesztője
(Forrás: Wikipedia)
1891. december 23.-án született, Gyulán. A családnak több ismert tagja is volt, így Bródy Sándor író és Bródy Ernő országgyűlési képviselő. Középiskolát a szülővárosában, és az aradi gimnáziumban végezte. 1909 és 1913 között Budapesten a Pázmány Péter Tudományegyetem matematika-természettan szakos hallgatója volt. Középiskolai tanári oklevelet 1915-ben kapott. Az „Egyatomos ideális gázok chemiai constansának elméleti meghatározása” című disszertációja megvédésével 1918. június 13-án bölcsészdoktori oklevelet kapott.
Először egy budapesti általános iskolában tanított, miközben tanársegéd is volt az egyetem fizika tanszékén. 1920-ban Göttingenbe ment, ahol Max Bron tanársegédje lett. Együtt dolgozták ki a kristályok dinamikai elméletét. Két év múlva tért haza. 1923-ban belépett az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. akkor létrejött kutatólaboratóriumába. Itt végezte azokat a kísérleteit, amelynek hatására feltalálta a kriptonlámpát 1930-ban, később pedig a kriptongáz hazai előállításához vezettek.
1944-ben, a németek megszállásakor Bródyt is elhurcolták a családjával együtt. Neki ugyan Bay Zoltán biztosított mentességet, de ő osztozott a családja sorsában és velük együtt tartott.
1944. március 19.-én hunyt el a bajorországi Mühldorf-ban. Földi maradványait halála után Lendvai Ferenc, az Egyesült Izzó főkönyvelője temette el.