A depóniagáz a biogáz azon formája, mely a kommunális hulladéklerakókban keletkezik.
A települések hulladéka jelentős mértékben tartalmaz szerves anyagot, amiben az elhelyezés (deponálás) után elszaporodnak az anaerob baktériumok, melyek élettevékenysége során az általuk lebontott szerves anyagokból gáz keletkezik. Ez a gáz az ún. depóniagáz, mely általában fele-fele arányban tartalmaz széndioxidot és metánt, de a viszonyok elmozdulhatnak valamely gáz javára a hulladék összetételétől függően. A megfelelő módon tervezett, illetve a megfelelő eszközökkel utólag felszerelt hulladéklerakó telepeken villamos és hőenergiát állíthatunk elő a depóniagáz hasznosításával.
A depóniagáz kinyerése:
A depóniagázt kétféle módszerrel nyerik ki a lerakókban:
- a természetes gáznyomáson alapuló [passzív gázkút]? elvén, mely nagy mennyiségű gáztermelés mellett költséghatékonyabb
- és az [aktív gázkút]? elvén, melyben kompresszor által működtetett légmozgás szállítja a gázt a megfelelő helyeken elhelyezett szívócsövekbe (kutakba).
Műszakilag mindkét módszert többféleképpen lehet megvalósítani, így hulladéklerakónként egyénileg tervezve és kivitelezve lehet a kutakat összeállítani, illetve akár a mellé telepített felhasználási területet technikailag felszerelni.
A depóniagáz felhasználása:
A gáz hasznosítása alapvetően két energetikai felhasználást tesz lehetővé:
- megfelelő kazánokban eltüzelve [hőenergia]? nyerhető ki, bár a depóniagáz fűtőértéke viszonylag alacsony
- kapcsolt energia- és hőtermelésre alkalmazható gázmotoros energiatermelő egység használatával
Mindkét felhasználási forma igényli a depóniagáz égetés előtti tisztítását (kéntelenítés), hogy a felhasználás során a károsanyag-kibocsátás megfeleljen a környezetvédelmi szabályoknak.