A biogáz olyan gázelegy, amely szerves anyagok mikrobák által történő lebontása során jön létre, anaerob körülmények között.
Tartalma körülbelül:
- 45-70 % metán,
- 30-55 % szén-dioxid,
- nitrogén,
- hidrogén,
- kénhidrogén,
- ammónia,
- egyéb maradványgázok (pl. metil-merkaptán, sziloxán).
Keletkezése:
Nagy molekulájú szerves anyagok (cellulóz, zsírok, szénhidrátok, fehérjék) enzimek segítségével leépülnek, melynek következtében kis molekulájú vegyületek (víz, zsírsavak, aminosavak, egyszerű cukrok) keletkeznek a szubsztrátumban. Ezt követően savképző baktériumok szerves savakká (szén-dioxiddá, kénhidrogénné, ammóniává) alakítják a képződött anyagokat. A metánbaktériumok metánt, szén-dioxidot és vizet állítanak elő. Az így képződött biogáz körülbelül 60-65% metánt, 30% szén-dioxidot, illetve néhány százalék egyéb gázt tartalmaz.
Felhasználása:
A megtisztított biogáz többféle módon is alkalmazható. 1 m3
biogáz energiatartalma 0,6 l fűtőolajéval vagy 0,6 m3 földgázéval egyenlő. Mivel magas az energiatartalma (körülbelül 50-60 % metán), energiatermelésre lehet hasznosítani.
- Kapcsolat villamos- és hőenergia-termelés: a gázmotor nagyságától függően képes a biogáz energiatartalmának 25-42%-át villamos energiává alakítani.
- Melegvíz előállítása: a legegyszerűbb és legolcsóbb, ezért a fejlődő országokban az egyik legelterjedtebb hasznosítási mód. A biogázzal működő kazánok felszerelhetők olyan égőfejekkel, amelyek egyéb folyékony vagy légnemű energiahordozók elégetésére is alkalmasak.
- Biometán előállítása: léteznek olyan technológiák, amelyekkel a biogázat – különböző gázok leválasztásával – át lehet alakítani úgy, hogy a földgáz minőségével megegyező, ún. biometánt kapjunk. Amennyiben ez megfelel a minőségi paramétereknek, betáplálható a hálózatba.
Európában Németország és Nagy-Britannia a legnagyobb biogáztermelő országok közé tartozik. Az Unió többi tagországában lényegesen kevesebb biogázt hasznosítanak.
Forrás: Wikipedia