Az otthonunkban, időnk jelentős részében kénytelenek vagyunk mesterséges világítást használni, de nem mindegy, hogy ezt mivel tesszük. Célszerű gazdaságos és ésszerű megoldást találni, mivel a lakás villamosenergia-költségének 15-30%-át ez teszi ki.
Az ideális világítótestnek sok követelménynek kell megfelelnie. Akkor a legjobb, ha ez a mesterséges fény hasonlít a természeteshez, de mellette megfelelő mennyiségű fényt bocsájt ki. Legyen káprázatmentes és megfelelő színhatású, esztétikus és gazdaságos, és legyen egyenletes térben és időben is.
A befektetett villamos energia felhasználásban fontos, hogy a felhasznált villamos energiáért a fényforrás mennyi fényáramot bocsájt ki. A fényáram a fényforrás által kibocsátott, a szem által is érzékelt sugárzási teljesítmény. A hagyományos fényforrásoknál ennek az értéke alacsony, a korszerűknél pedig magasabb (10-80 lm/W).
A szakemberek tanácsa az, hogy amelyik helyiségben legalább napi 3-4 órát mesterségesen világítanánk, ott célszerű lecserélni a villanyizzót energiatakarékos égőre. Ahol általában maximum 15 percig ég csak a világítótest, mint a WC-ben, vagy éléskamrában, ott általában nem érdemes fénycsövet használni, hanem hagyományos izzót, mivel egy felkattintás annyi energiát fogyaszt, mintha 15 percig égett volna. Érdemesebb az általános megvilágítást csökkenteni és helyi megvilágítást alkalmazni, pl. ahol éppen olvasunk, ez mind az atmoszférának, mind a szemünknek is jót tesz.
Ma már léteznek úgynevezett félvezetős fényszabályozó berendezések, aminek a fényerősségét úgy szabályozhatjuk, hogy az izzólámpa tápláló feszültségét a minimális és maximális értékek között folyamatosan változtatjuk.
Érdekes tudnivaló, hogy a fehér fal a világító sugarak 80%-át, a sötétzöld kb. a 15%-át, a fekete csupán 9%-át veri vissza, minél magasabb ez a százalék, annál kevesebb lehet a beépítendő világítási teljesítmény.
A jövő fényforrása a LED, aminek előnye, hogy sokáig használható, kitűnően visszaadja a színeket, jól tűri a gyakori fel és lekapcsolást, és alacsony a fogyasztása.