Eötvös Lóránd fizikus, egyetemi tanár, az MTA elnöke.
1848. július 27-én született Budán. A családja az 1848-as forradalom miatt München-be költözött, ahonnan csak 1850-ben tértek haza. 1860-ig szülői házában tanították, majd ezután a pesti piarista gimnáziumban kitűnően érettségizett. Ezt követően jogot tanult a pesti egyetemen, de magánúton természettudományokat is hallgatott. 1867-ben iratkozott be a heidelbergi egyetemre, ahol 1870. június 8-án „summa cum laude” fokozattal megszerezte doktori szigorlatát.
1871-től a pesti egyetemen ad magánórákat az elméleti természettan tantárgyból, majd 1878-ban a kísérleti fizika tanszék vezetőjének nevezték ki. 1891-92-ben az egyetem rektori tisztségét is betöltötte. 1873-tól az Akadémia levelező, 1883-tól rendes tagja, 1899-1905 között pedig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt.
Eleinte a kapilláris jelenségekkel foglalkozott, ennek során állította fel a róla elnevezett törvényt 1886-ban, amely a folyadékok felszíni feszültsége és a molekula-térfogat közötti összefüggéset fejez ki. A felületi feszültség mérésére egy új módszert is kidolgozott (Eötvös-féle reflexiós módszer).
Neve akkor vált világhírűvé, amikor felfedezéseket tett a Föld gravitációs terének vizsgálata közben. 1888-ban kezdte meg az ezzel kapcsolatos vizsgálatait, és ehhez szerkesztette meg azt a műszert, amelyet a mai napig Eötvös-ingának nevez a tudomány. 1891-ben készült el a mérőműszer első példánya, a Celldömölk melletti Ság hegyen végezte első kísérleteit.
Eötvös az inga méréseire támaszkodva 1909-ben igazolta, hogy a gravitációs erő lényegében független a tömeg anyagi minőségétől. Ez a tény fontos szerepet játszott Albert Einstein relativitáselméletében.
Az inga világszerte gyorsan elterjedt, az első sikeres olajkutatásokat 1926-ban végezték segítségével az USA-ban, ahol 1935-ben már negyven Eötvös-ingacsoport dolgozott.
Eötvös 1894 júniusától a vallás-, és közoktatásügyi miniszteri posztot töltötte be Wekerle Sándor kormányában. Hét hónapig volt miniszter, ez idő alatt négyszáz új népiskolát hoztak létre, és megalapították az édesapjáról elnevezett Eötvös-kollégiumot.
1913-ban az MTA a Nobel-bizottság elé terjesztette munkásságát, a díjat azonban nem kapta meg.
1919. április 8-án hunyt el Budapesten, Józsefvárosban.
Elismerések:
• 1950-ben róla nevezték el a Budapesti Tudományegyetemet.
• Krenner József egy Macedóniában talált tallium-, arzén- és kéntartalmú ásványt Eötvös Loránd tiszteletére loránditnak nevezett el.
• A Nemzetközi Csillagászati Unio által 1970-ben a Hold túlsó oldalán feltérképezett alakzatok és kráterek közül nyolc neves magyar tudósok nevét kapta: az egyik Eötvös Loránd nevét viseli.
• Celldömölkön Ság hegyi kísérleteinek emlékére 1971-ben emlékoszlopot állítottak fel, amelyet Antal Károly szobrászművész készített. A korábbi 2. számú általános iskola 1972-ben vette fel Eötvös Loránd nevét.