Már 641 szócikk közül válogathatsz.

Az Energiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes energetikai tudástár. Legyél Te is az Energiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés


 Eötvös Lóránd fizikus, egyetemi tanár, az MTA elnöke.

 

 1848. július 27-én született Budán. A családja az 1848-as forradalom miatt München-be költözött, ahonnan csak 1850-ben tértek haza. 1860-ig szülői házában tanították, majd ezután a pesti piarista gimnáziumban kitűnően érettségizett. Ezt követően jogot tanult a pesti egyetemen, de magánúton természettudományokat is hallgatott. 1867-ben iratkozott be a heidelbergi egyetemre, ahol 1870. június 8-án „summa cum laude” fokozattal megszerezte doktori szigorlatát.
 
1871-től a pesti egyetemen ad magánórákat az elméleti természettan tantárgyból, majd 1878-ban a kísérleti fizika tanszék vezetőjének nevezték ki. 1891-92-ben az egyetem rektori tisztségét is betöltötte. 1873-tól az Akadémia levelező, 1883-tól rendes tagja, 1899-1905 között pedig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt.
Eleinte a kapilláris jelenségekkel foglalkozott, ennek során állította fel a róla elnevezett törvényt 1886-ban, amely a folyadékok felszíni feszültsége és a molekula-térfogat közötti összefüggéset fejez ki. A felületi feszültség mérésére egy új módszert is kidolgozott (Eötvös-féle reflexiós módszer).
 
Neve akkor vált világhírűvé, amikor felfedezéseket tett a Föld gravitációs terének vizsgálata közben. 1888-ban kezdte meg az ezzel kapcsolatos vizsgálatait, és ehhez szerkesztette meg azt a műszert, amelyet a mai napig Eötvös-ingának nevez a tudomány. 1891-ben készült el a mérőműszer első példánya, a Celldömölk melletti Ság hegyen végezte első kísérleteit. 
 
Eötvös az inga méréseire támaszkodva 1909-ben igazolta, hogy a gravitációs erő lényegében független a tömeg anyagi minőségétől. Ez a tény fontos szerepet játszott Albert Einstein relativitáselméletében. 
Az inga világszerte gyorsan elterjedt, az első sikeres olajkutatásokat 1926-ban végezték segítségével az USA-ban, ahol 1935-ben már negyven Eötvös-ingacsoport dolgozott. 
Eötvös 1894 júniusától a vallás-, és közoktatásügyi miniszteri posztot töltötte be Wekerle Sándor kormányában. Hét hónapig volt miniszter, ez idő alatt négyszáz új népiskolát hoztak létre, és megalapították az édesapjáról elnevezett Eötvös-kollégiumot. 
 
1913-ban az MTA a Nobel-bizottság elé terjesztette munkásságát, a díjat azonban nem kapta meg.   
1919. április 8-án hunyt el Budapesten, Józsefvárosban. 
 
Elismerések:
 
1950-ben róla nevezték el a Budapesti Tudományegyetemet. 
Krenner József egy Macedóniában talált tallium-, arzén- és kéntartalmú ásványt Eötvös Loránd tiszteletére loránditnak nevezett el. 
A Nemzetközi Csillagászati Unio által 1970-ben a Hold túlsó oldalán feltérképezett alakzatok és kráterek közül nyolc neves magyar tudósok nevét kapta: az egyik Eötvös Loránd nevét viseli.
Celldömölkön Ság hegyi kísérleteinek emlékére 1971-ben emlékoszlopot állítottak fel, amelyet Antal Károly szobrászművész készített. A korábbi 2. számú általános iskola 1972-ben vette fel Eötvös Loránd nevét. 
 


A szócikkhez társított címkék:
ELTE , Eötvös Lóránd




Médiapédia Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Pókerpédia
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia gazdasági és pénzügyi tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár borkulturális tudástár pókerenciklopédia