A Föld belső szerkezete a jelenlegi ismereteink szerint gömbhéjas felépítésű. Három nagy egységet különböztetünk meg, melyek további rétegekre különülnek el, ezek a [földkéreg]?, a földköpeny és a [földmag]?.
A földköpeny a földkéreg és a [külső földmag]? között elhelyezkedő kb. 2900 km széles közbülső réteg, melyet a földkéreg felől a Mohorovičić diszkontinuitás (röviden Moho), a földmag felől a Gutenberg-Wiechert felület határolja. A két határréteg között a földköpeny részei:
· Külső köpeny, mely a földkéreg alatti 7-35 km mélységtől megközelítőleg 1000 km mélységig terjed. Magába foglalja a [litoszféra]? kb. 100-150 km vastagságú alsó (a Moho alatti), még szilárd részét, és az [asztenoszféra]? teljesen képlékeny 260-310 km rétegvastagságú egészét. 400-410 km mélységtől egy átmeneti övről beszélhetünk, melynek tulajdonságairól kevés információnk van. Kb. 700 km mélységben kezdődik a mezoszféra, és kb. 1000 km mélységben húzódik az ún. Repetti-felület, mely szeizmológiai mérésekkel határozottan kimutatható, és elválasztó felületként kezelik a külső és belső köpeny között.
· Belső köpeny, mely a Repetti felület kb. 1000 km-es mélységétől kb. 2900 km-es mélységig, a Gutenberg-Wiechert felületig terjed. Magába foglalja a mezoszféra 1000 km alatti kb. 800 km vastagságú részét, és az ún. "D-réteg" kb. 200 km vastagságú egészét, mely a földköpeny legalsó rétege.
A földköpeny a Föld térfogatának 84%-át, tömegének 68%-át alkotja. Fő összetevő elemei oxigén, szilícium, alumínium, vas, kalcium, nátrium, kálium, és ezek molekulái, ásványai. Hőmérséklete és nyomása a mélység arányában változik: a földkéreg határánál 500 és 900 °C közötti, míg a földmaggal határos alsó részeken hozzávetőleg 4000 °C feletti hőmérséklet uralkodik.
