A mezoszféra görög eredetű szóösszetétel, a mezosz - közép és a sphaira - gömb szavak összevonásából származik. Ezt kifejezést használja a tudomány a [légkör]? egyik rétegére, de a [geológia]? így nevezi a földköpeny egyik rétegét is.
I. Légkör
A Földet körülvevő légkör három nagy rétege:
- Az alsó légkör, melyet további rétegekre oszthatunk:
- A középső légkör:
- mezoszféra
- A felső légkör:
A mezoszféra a tengerszinttől számított kb. 50-80/85 km-ig terjedő levegőréteg, alatta a [sztratopauza]? által elválasztott sztratoszféra, felette a mezopauza által határolt termoszféra található. A mezoszférában a levegő hőmérséklete hirtelen lecsökken, a felszíntől távolodva 0 és -120 celsius közé. A mezoszféra leghidegebb külső területein mértek már -185 celsius fokos hőmérsékletet is.
A mezoszférában a [légköri nyomás]? már igen alacsony, a sűrűbb belső réteg 1mb értékétől kifelé haladva folyamatosan csökken a külső területeken mérhető 0,01mb-ig. A légkör ezen részében nagy számban lelhetőek fel [vas]?- és egyéb fématomok, mivel az űrből érkező [meteor]?ok ill. az ember által az űrbe feljuttatott anyagok a [bolygó]? légkörébe érve ezen a szakaszon égnek el.
II. Geológia
Fizikai jellemzők alapján a Földet több belső övre oszthatjuk:
- belső mag
- külső mag
- mezoszféra
- asztenoszféra
- litoszféra
(kép: http://fold1.ftt.uni-miskolc.hu)
A mezoszféra a földköpeny azon alsó része, mely mérhetően ridegebb az asztenoszféránál, de a földkéregnél viszkózusabb. A földköpeny jelentős részét magába foglalja, számszerűen a földmag külső határától (kb. 2900 km) kb. 700 km-ig.