A Hold a Föld kísérő holdja, mely 384.402 km távolságra található bolygónktól és elliptikus pályában kering a Föld körül. A Hold a Naprendszer ötödik legnagyobb holdja. A Hold szeizmológiailag csendes égitest, kevés és gyenge rengésekkel.
A Holdnak is van gravitációs mezeje, ez azonban a masconok miatt nem homogén. Mágnesen mezeje nincs, de gyenge, helyi mágnese terek fellelhetőek benne. Nincs rajta globális északi és déli mágnese irány, tehát nem dipól jellegű.
Felszínén megfigyelhető ritka légkör.
A Hold méretei és további adatai:
- átmérője: 3476 km
- tömege: 0.07349 1024 kg
- térfogata: 2.1968 1010 km3
- egyenlítői sugár: 1737.4 km
- sarki sugár: 1737.4 km
- átlagos sűrűség: 3340 kg/m3 (a második legsűrűbb hold a Naprendszerben Io, a Jupiter egyik holdja után)
-
A Hold kialakulása:
A Hold kialakulására több elmélet is van. Biztosat azonban nem tudunk. Legnépszerűbb elmélet, hogy a Földbe egy Marsnyi méretű meteorit csapódott és ennek hatására nagy mennyiségű anyag repült ki a világűrbe, amiből összeállt a Hold.
Másik elmélet, hogy a Föld tömegvonzása miatt befogta az arra elhaladó Holdat. Valamint az elméletek között szerepel, hogy a Föld és a Hold kettősbolygóként jött létre a Nap létrejötte után hátramaradt törmelékből.
A Hold felépítése:
A Hold egy differenciálódott égitest, melyben fellelhető a kéreg, a köpeny és a mag. Vizsgálatok kimutatták, hogy a holdfelszínen olivin, piroxének és könnyű kristályos kőzetek, anortozitok találhatóak.
A Hold kérge egyenetlen vastagságú. A Föld felőli része 19 km, a másik oldala 50-60 km vastag. Főleg bazalt alkotja a holdtengereket, a felföldeket pedig breccsa, ami a a becsapódások miatt keletkezett kőzet.
A Hold északi pólus krátereinem, a kéregben vizet találtak. Ennek eredetét még nem tudjuk. Mennyisége 600 millió köbméter körülbelül.
A Hold köpenye két részre osztható:
- felső köpeny: szilárd
- alsó köpeny: részben olvadt
A köpeny kb. 1200 km vastag, melynek fele az olvadt rész. Anyaga oxigén, magnézium, vas, kalcium, szilikátok, alumínium, titán, urán, kálium, hidrogén.
A Hold magja mindössze 450-500 km átmérőjű, ami kicsinek mondható.
A mag két részből áll:
- belső mag: 150-160 km vastag, szilárd
- külső mag: 300-350 km vastag, olvadt kőzetek alkotják
Felépítését tekintve vas és kén található benne. Kőzeteinek összetétele hasonlít a Földéhez, de kevesebb vas található benne és víz is elenyésző.
A Hold domborzatán ötféle felszíni formát különböztetünk meg:
- körülsáncolt síkságok: Becsapódások során keletkezett medencék kör, vagy sokszög alakúak, melyek közepe a feltört bazaltláva miatt sima felületűek.
- gyűrűhegységek: A becsapódási medencék mellett gyűrű, vagy körív formájában futó hegységek. A becsapódás által kidobott anyagok összegyűrt kőzettáblái ezek, melyek hegyláncokat alkotnak. Ezek nagysága a síkságokhoz képest akár a 6000 méter magasságot is elérhetik.
- kráterek: nagyságuk változó, akár 200-300 km átmérőjűek is lehetnek
- hasadékvölgyek: Lávasíkságokon keletkeznek.
Lehetnek Sinus-rianások, melyek kacskaringósan húzódnak végig egy sík lávaterületen. A láva lehűlésekor keletkező Radiális hasadékok a megszilárduló kőzet összehúzódásakor és meghasadásakor jönnek létre. Valamint a Vetődések, melyek olyan süllyedések, amik belső erő hatására jönnek létre. Ezeknek csak az egyik oldalán magasodik akár több száz méteres sziklafal.
- dómok: Kerek dombok, melyek nagysága néhány száz méter, átmérője pedig 10-15 km. Tetején a vulkánokhoz hasonlóan, akár 1000 méter átmérőjű bemélyedés figyelhető meg.
Érdekesség:
Árapály jelenség és a Hold kapcsolata:
A tenger vízszintjének ritmikus emelkedése és apadása, valamint a Hold között kapcsolat lelhető fel. A Hold gravitációs vonzásának hatására a földfelszín Hold felé mutató része kissé megemelkedik. Főként a tengervíz, mivel az könnyebben vált alakot. Hullámhegyet alkotnak. A mögötte és előtte 90 °-ra levő területek pedig lesüllyednek. A hullámhegy a dagály, a hullámvölgy pedig az apály.