Kandó Kálmán magyar mérnök. Ő volt az első, aki alkalmazta a nagyfeszültésgű, háromfázisú, váltakozó áramot mozdonyoknál, illetve kidolgozta a fázisváltót. A vasút-villamosítás úttörője.
(Forrás: Wikipedia)
1869. július 8-án született Pesten. Középiskolai tanulmányait Budapesten, először az Evangélikus Gimnáziumban, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemhez tartozó Gyakorló Gimnáziumban végezte.1888 szeptemberében kezdett a Budapesti Műegyetemen tanulni, itt kitűnő minősítésű gépészmérnöki oklevelet kapott.
Egyetemi évei után egy évig a haditengerészetnél szolgált, majd Párizsba utazott. Itt a Compagnie de Fives-Lille villamos gyár szerkesztési osztályán kezdett dolgozni. Hamar sikereket ért el: kidolgozott egy teljesen új szerkesztési-számítási módszert és eljárást az indukciós motorok méretezésére. Ez lehetővé tette a gazdaságos villanymotorok gyártását. Sikerei hírére Mechwart András, a Ganz-gyár ekkori vezérigazgatója hazahívta. Kandó 1894-ben kezdett el itt dolgozni. 1895-ben osztályvezető, majd 1897-ben pedig már igazgatóhelyettes lett.
1897-ben Amerikában tanulmányozta Baltimore első 600 V-os egyenáramú mozdonyait, villamosítási rendszerét. Úgy gondolta, hogy a nagyvasutak villamosítását ilyen kis feszültséggel nem lehet megoldani.
1892-től már a Ganz-gyárban is folytak kísérletek a villamos vontatással kapcsolatban. Kandó felismerte, hogy az indukciós motorok vasúti vontatásra is alkalmassá tehetők, elkezdtek foglalkozni a háromfázisú villamos vontatással. Az első háromfázisú villamos vasútjuk 1898-tól üzemelt a Genfi-tó mellett.
Ezen sikerek hatására a Ganz-gyár vállalkozott az olaszországi vasút villamosítására. A 106 km-es vonal villamosítása – Kandó javaslatára – háromfázisú árammal történt. Kandó vezette a villamos-, a gépészeti tervezést és gyártást is. Neve ekkor már hozzátartozott a vasutak villamosításához. 1902. szeptember 4-én avatták fel, és nyitották meg a Valtellina vasutat. Ez volt az első villamosított vasútvonal Európában, és ez volt az első nagyfeszültségű váltakozó árammal villamosított vasútvonal a világon, illetve Kandó első önálló fejlesztése. Még ez év októberében elkészült a Comoi-tó oldala mentén haladó vonal is.
A Valtellina-vonal kedvező ütemét látva az olasz kormány 1907-ben 2000 km vasútvonal villamosítását rendelte el. Megvették Kandó szabadalmát a feladat megoldására, létrehoztak egy mozdonygyárat, amelynek vezetésére és a mozdonyok tervezésére Kandót kérték fel. Itthon közben a Hitelbank vezetői nem látták a villamosításban rejlő lehetőségeket, ezért Kandó nem remélhette az itthoni törekvéseinek a megvalósítását. Elfogadta az olasz felkérést, és 1907-ben családjával Vado-Ligure-be költözött és 1915-ig itt tevékenykedett. Közel 700 mozdony készült a közreműködésével, és 1954-ben még több mint 500 ilyen mozdony teljesített szolgálatot.
Az első világháború kitörésekor hazajött. 1915-től a bécsi hadügyminisztériumban, tartalékos hadnagyként a Monarchia vasútjainak szénellátásával kellett foglalkoznia. Kandót 1917-ben felmentették a katonai szolgálat alól a MÁV és a Ganz-gyár kérésére. 1922-ig a Ganz és Társa Waggon és Gépgyár műszaki, majd vezérigazgatója volt. Megkezdte másik vontatási rendszerének a kidolgozását, amellyel világsikereket ért el. 1922-től a Ganz-féle Villamossági Rt. műszaki tanácsadója volt, itt már kizárólag az új villamos mozdonyok tervezési munkáit irányította. 1923-ban készült el az első 2500 LE-s kísérleti fázisváltós mozdony. Rengeteget kísérletezett, miközben bizonyította az 50 Hz-es vontatás előnyeit is. 1928-ban folytatódtak az üzemi próbák. Ennek sikereit látva határozta el a MÁV a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal villamosítását.
Kandó más feladatokkal is foglalkozott az 1920-as években. Megbízásokat kapott Olaszországból, Franciaországból, Ausztriából és Amerikából is.
1931. január 13-án váratlanul hunyt el Budapesten.
Kandó Kálmán széles látókörű , nagy műveltségű és munkaképességű tehetség volt. 1894 és 1931 között Magyarországon 70 szabadalmát jelentették be. A jelentősebbeket külföldön – pl. USA, Japán – is érvényesítette.