Már 641 szócikk közül válogathatsz.

Az Energiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes energetikai tudástár. Legyél Te is az Energiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés


Kandó Kálmán magyar mérnök. Ő volt az első, aki alkalmazta a nagyfeszültésgű, háromfázisú, váltakozó áramot mozdonyoknál, illetve kidolgozta a fázisváltót. A vasút-villamosítás úttörője.

 

 

(Forrás: Wikipedia)


1869. július 8-án született Pesten. Középiskolai tanulmányait Budapesten, először az Evangélikus Gimnáziumban, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemhez tartozó Gyakorló Gimnáziumban végezte.1888 szeptemberében kezdett a Budapesti Műegyetemen tanulni, itt kitűnő minősítésű gépészmérnöki oklevelet kapott.

Egyetemi évei után egy évig a haditengerészetnél szolgált, majd Párizsba utazott. Itt a Compagnie de Fives-Lille villamos gyár szerkesztési osztályán kezdett dolgozni. Hamar sikereket ért el: kidolgozott egy teljesen új szerkesztési-számítási módszert és eljárást az indukciós motorok méretezésére. Ez lehetővé tette a gazdaságos villanymotorok gyártását. Sikerei hírére Mechwart András, a Ganz-gyár ekkori vezérigazgatója hazahívta. Kandó 1894-ben kezdett el itt dolgozni. 1895-ben osztályvezető, majd 1897-ben pedig már igazgatóhelyettes lett.

1897-ben Amerikában tanulmányozta Baltimore első 600 V-os egyenáramú mozdonyait, villamosítási rendszerét. Úgy gondolta, hogy a nagyvasutak villamosítását ilyen kis feszültséggel nem lehet megoldani.

1892-től már a Ganz-gyárban is folytak kísérletek a villamos vontatással kapcsolatban. Kandó felismerte, hogy az indukciós motorok vasúti vontatásra is alkalmassá tehetők, elkezdtek foglalkozni a háromfázisú villamos vontatással. Az első háromfázisú villamos vasútjuk 1898-tól üzemelt a Genfi-tó mellett.

Ezen sikerek hatására a Ganz-gyár vállalkozott az olaszországi vasút villamosítására. A 106 km-es vonal villamosítása – Kandó javaslatára – háromfázisú árammal történt. Kandó vezette a villamos-, a gépészeti tervezést és gyártást is. Neve ekkor már hozzátartozott a vasutak villamosításához. 1902. szeptember 4-én avatták fel, és nyitották meg a Valtellina vasutat. Ez volt az első villamosított vasútvonal Európában, és ez volt az első nagyfeszültségű váltakozó árammal villamosított vasútvonal a világon, illetve Kandó első önálló fejlesztése. Még ez év októberében elkészült a Comoi-tó oldala mentén haladó vonal is.

A Valtellina-vonal kedvező ütemét látva az olasz kormány 1907-ben 2000 km vasútvonal villamosítását rendelte el. Megvették Kandó szabadalmát a feladat megoldására, létrehoztak egy mozdonygyárat, amelynek vezetésére és a mozdonyok tervezésére Kandót kérték fel. Itthon közben a Hitelbank vezetői nem látták a villamosításban rejlő lehetőségeket, ezért Kandó nem remélhette az itthoni törekvéseinek a megvalósítását. Elfogadta az olasz felkérést, és 1907-ben családjával Vado-Ligure-be költözött és 1915-ig itt tevékenykedett. Közel 700 mozdony készült a közreműködésével, és 1954-ben még több mint 500 ilyen mozdony teljesített szolgálatot.

Az első világháború kitörésekor hazajött. 1915-től a bécsi hadügyminisztériumban, tartalékos hadnagyként a Monarchia vasútjainak szénellátásával kellett foglalkoznia. Kandót 1917-ben felmentették a katonai szolgálat alól a MÁV és a Ganz-gyár kérésére. 1922-ig a Ganz és Társa Waggon és Gépgyár műszaki, majd vezérigazgatója volt. Megkezdte másik vontatási rendszerének a kidolgozását, amellyel világsikereket ért el. 1922-től a Ganz-féle Villamossági Rt. műszaki tanácsadója volt, itt már kizárólag az új villamos mozdonyok tervezési munkáit irányította. 1923-ban készült el az első 2500 LE-s kísérleti fázisváltós mozdony. Rengeteget kísérletezett, miközben bizonyította az 50 Hz-es vontatás előnyeit is. 1928-ban folytatódtak az üzemi próbák. Ennek sikereit látva határozta el a MÁV a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal villamosítását.

Kandó más feladatokkal is foglalkozott az 1920-as években. Megbízásokat kapott Olaszországból, Franciaországból, Ausztriából és Amerikából is.

1931. január 13-án váratlanul hunyt el Budapesten.

Kandó Kálmán széles látókörű , nagy műveltségű és munkaképességű tehetség volt. 1894 és 1931 között Magyarországon 70 szabadalmát jelentették be. A jelentősebbeket külföldön – pl. USA, Japán – is érvényesítette.
 

 


A szócikkhez társított címkék:
Kandó Kálmán , mozdony




Médiapédia Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Pókerpédia
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia gazdasági és pénzügyi tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár borkulturális tudástár pókerenciklopédia