Már 641 szócikk közül válogathatsz.

Az Energiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes energetikai tudástár. Legyél Te is az Energiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés


A kőolaj, más néven ásványolaj egy természetes eredetű termék, amely a Föld szilárd kérgében az élő szervezetek bomlásával és átalakulásával keletkezik. Elhalt tengeri, növényi és állati egysejtű élőlények, planktonok levegőtől elzárt bomlásterméke.

 

Lelőhelytől függően kisebb-nagyobb mennyiségben megtalálhatók benne gáznemű és szilárd szénhidrogének, de fő összetevője a folyékony halmazállapotú szénhidrogének. Alkotórészei közé sorolható a kénnel, nitrogénnel és oxigénnel képzett vegyületek.
 
Fajlagos energiatartalma magas, kitermelése könnyű, szállítható és tárolható. Egyik legfontosabb ásványi erőforrás.
 
A kőolaj típusai:
Típusa attól függ, hogy milyen szénhidrogén típus a fő alkotóeleme:
- paraffinos (paraffin bázisú)
- nafténes (naftén bázisú)
- aszfalténes (aszfalt bázisú)
- intermediát (átmeneti bázisú)
Származási hely szerint megkülönböztetünk Ural, Brent, Dubai Light, Bonny Light, West TTexas Intermediate típusokat is, melyek utalnak a minőségre is.
 
A kőolaj fűtőértéke 10000-11500 kcal/kg, ami 41870-48150 kJ/kg-nak felel meg.
 
Története:
Az ókorban a föld felszínén, illetve vízkútak fúrása közben fedezték fel. Mezopotámiában gyógyszerként, kozmetikai anyagként, és olajlámpa égőanyagként alkalmazták. Egyiptomban pedig balzsamozás céljából is felhasználták. A középkorban már tengeri csatákban használták a bizánciak és a velenceiek. A 19. századig a természetben előfordult kőolajat kocsikenőcsként,gyógyszerként és világításra használták.  
Magyarországon Winterl Jakab vegytantanár vizsgálta először 1788-ban. Párlatokra bontotta a muraközi kőolajat. Az olaj szó 1309-ben jelent meg először a magyar nyelvben. 

Eredete:
Eredete nem egyértelműen meghatározható.  
Egyesek szerint a kőolaj nem biológiai folyamat eredménye, hanem a Föld keletkezése idején képződött lerakódásokból származik és szivárog a felszín felé. Ezt az elméletet vallja többek között: Lomonoszov, orosz tudós, Mengyelejev, Marcellin Bertholet, illetve Nyikolaj Alekszandrovics Kudrjavcev. Utóbbitól ered a nem biogén elmélet megfogalmazása is. Megvizsgálta a kanadai athabaszkai kátrányhomok olajlerakodásait és kizártnak tartotta, hogy ilyen nagy mennyiségű olajlerakódás biológiai folyamat következménye lehet.
Ezzel ellentétben a biogén elméletet a következő tények alapján állították:
A kőolaj ugyanazokat az elemeket tartalmazza, mint amiket a szerves vegyületek és élőlények. Ilyen a szén, hidrogén, oxigén, nitrogén, kén, foszfor. Más arányban tartalmazzák azonban a szerves vegyületek és a kőolaj. Megtalálhatóak a kőolajban az elhalt élőlények maradványai, valamint azonos a nyomelemek és a szén izotópjainak a koncentrációja.
 
A kőolaj lelőhelye:
Egy szénhidrogénmező 1-2 millió év alatt alakul ki. 600-700 méter magas üledékréteg vastagságot kell elérjen. Nagy szénhidrogéntelepek olyan helyeken találhatóak, ahol a kéregmozgás csekély, így a kőolajcsapdák hosszú élettartamot érhetnek el. Ilyen helyek a nagy szárazföldi táblák üledék rétegei, melyek hegységrendszerek üledékes előtereiben találhatóak.
A Föld kőolajkészletének 70%-a Texas, Venezuela, Karib-tenger, Közel-Kelet, Kaszpi-tenger, Közép-Ázsia, Dél-Kína, Indokína, Indonézia területein található. Ezt az eredményezte, hogy egyenlőtlenül oszlott meg az üledékképződés a Földön a földrészek kialakulása idején fellépő lemeztektonikai mozgások alkalmával.
 
Kőolajcsapda:
A kőolaj a keletkezési helyétől általában elvándorol. Azok a geológiai készletek hasznosíthatóak, amelyekben az olaj nagy koncentrációban van jelen. A felhalmozáshoz megfelelő geológiai alakzat szükséges. Ez nevezzük kőolajcsapdának.
Ez a következőképpen néz ki:
  • nagy áteresztőképességű (permeabilitású)kőzetet egy nem áteresztő réteg határol felülről
  • a nagy áteresztőképességű kőzet lehet homok, szemcsés mészkő, vagy dolomit. Minél repedezettebb, lukacsosabb annál alkalmasabb. Az üres tér az össztérfogatnak 25-40%-a a gyakorlatban.
  • dóm alakú (antiklináris) terület, hogy az olaj ne vándorolhasson, hanem halmozódjon
A csapdában általában az olajtartalmú réteg alatt egy vizet, felette pedig egy gázt tartalmazó réteget is találunk, úgy hogy sokszor a fúrás helyének megválasztásától függ, hogy az eredmény víz, olaj, vagy gáz.
 
Készletek:
A kőolaj várhatóan ki fog szorulni az energiapiacról, ugyanis a készletek csökkennek, a felhasználási kereslet pedig egyre nő. Inkább a vegyipari felhasználás fog előtérbe kerülni. 
Helyettesíteni alternatív energiaforrásokkal próbálja majd az emberiség.
 





Médiapédia Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Pókerpédia
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia gazdasági és pénzügyi tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár borkulturális tudástár pókerenciklopédia