Luigi Galvani olasz fiziológus, orvos, az elektromosságtan egyik megalapozója.
(Forrás: Wikipedia)
1737. szeptember 9-én született Bolognában.
Előbb teológiát tanult, majd családi nyomásra az orvosi kart is elvégezte. 1762-től anatómiát tanított, 1768-ban a gyakorlati orvostudomány professzorává nevezték ki, ám Galvani inkább a bonctermet választotta a katedra helyett.1782-ben a szülészeti tanszék élére került.
1764-ben vette feleségül a Bolognai Tudományos Akadémia professzorának lányát, Lucia Galleazzit, aki bölcs és nemes szellemű társa volt a nagy tudósnak, Galvani kísérleteinél is sokat segédkezett. Felesége 1790. június 30-án hunyt el.
Galvani anatómiaprofesszorként lett figyelmes a békacombideg különös tulajdonságaira. Egyik tanítványa hívta fel a figyelmét arra, hogy a béka preparálása közben a kés érintésére a békacomb összerándult, ha egy másik fémmel a gerincvelőhöz értek. Még erősebb volt ez a hatás, ha egy dörzselektromos géppel szikrát keltettek, s a béka egy földelt asztallapon feküdt.
Kísérletképpen a békacombokat szabadban kifeszített acéldróthoz kötözte, ám itt a combizmok véletlenszerűen húzódtak össze. Később laboratóriumban végzett kísérletet úgy, hogy a békatetem vaslemezen feküdt, s a tetemen átszúrt rézkampót a vashoz érintette: az izmok mindannyiszor összehúzódtak. Galvani azt hitte, hogy felfedezte az állati elektromosságot, s úgy magyarázta, hogy az idegeket és az izmokat ellentétes elektromosság tölti fel, s ezek kisülése okozza a rándulást.
Felismerését közzétette 1791-ben Kommentár az elektromos erők és az izommozgás kapcsolatáról címmel, ami nagy vihart kavart az akkori tudományos életben.
Galvani kortársa, [Alessandro Guiseppe Antonio Anastasio Volta]? 1792-ben ismerte fel, hogy a villamosság létrejöttében a fémeknek nagyobb szerepe van, mint a békáknak. Ő jött rá, hogy áram akkor keletkezik, ha két különböző, érintkező fémet folyadékba merítünk, s Galvani iránti tiszteletből a jelenséget galvanizmusnak nevezte el. Mindkettejüknek igaza volt félig: Galvaninak abban, hogy az izomösszehúzódásokat elektromos ingerhez kötötte, Volta pedig helyesen elutasította a villamosság állati eredetét. A viták elől Galvani visszahúzódott, sebészként és tanárként dolgozott tovább.
1796. június 19-én Bonaparte Napóleon csapatai elfoglalták Bolognát, s a tolentói béke következményeképpen a pápai állam nemcsak a várost, hanem egész Romagna tartományt elvesztette. Miután megalakult a Cisalpin Köztársaság, 1798. március 26-án Bolognában kihirdették, hogy minden állami tisztviselőnek hűségesküt kell tennie az új rendszer felé. Erre azonban Galvani a katolikus egyházellenes kormány miatt nem volt hajlandó. Ezért elbocsátották katedrájáról, kizárták az egyetemről és minden jövedelmétől megfosztották. A történtek nagy közfelháborodást okoztak, ekkor a politikusok visszakoztak, s újból felajánlották Galvaninak a professzori címet eskü nélkül is, de a tudós ezt nem fogadta el.
Galvani nevéből számos villamossági kifejezés ered: a galvanizálás a fémek bevonását jelenti más fémmel, elektromos úton; a galvanoplasztika fémtárgyak előállítása hasonló módon; a galvánelem első- és másodrendű vezetők együttese, mely zárt körben elektromos áramot ad; a galvanométer mágneses hatás alapján méri az áram erősségét; a galvanoterápia elektromos árammal juttatja a beteg szervezetbe a gyógyhatású anyagokat. Galvani neve összenőtt az elektromossággal, munkássága nyitotta meg az utat az izom- és idegfiziológia kutatása s az elektrofiziológia tudománya felé is.
Szülőházában halt meg 1798. december 4-én, 61 éves korában.