A Nap belsejében létrejövő kémiai folyamatok óriási hőtermeléssel járnak. A hő kisugárzása, és egyéb, még nem felfedezett jelenségek hatására a Nap légkörében lévő részecskék akkora mozgási energiára tehetnek szert, hogy elérik a szökési sebességet, és a Nap gravitációjától elszakadva sugárirányban távolodó mozgásba kezdenek. Ezt a nagy sebességű gázáramlást hívjuk napszélnek. Kialakulását elméletek magyarázzák, azonban a mechanizmus jelen vizsgálati rendszerünkkel nem érthető. Kiinduló sebessége mérések alapján a naptevékenységtől függően 300-800 km/s, „nyugodt” nap esetén kb. 400 km/s (1440000 km/h). A Föld közelében a napszél sebessége átlagosan kb. 400 km/s, sűrűsége 6 ion/cm3.
A napszél főleg nagy energiájú, töltéssel rendelkező részecskéket, protonokat és elektronokat tartalmaz. Ebből adódóan mágneses tereket is képez, melyek kezdőpontja általában megmarad a Nap felszínén, de a részecskék mozgásával továbbra is távolodnak a kiindulópontjuktól. A sugárirányú távolodás és a saját tengelyén forgó Naphoz való kötődés spirális szerkezetű mágneses tereket eredményeznek a napszélben.
Amennyiben nem a Föld Napjáról, hanem egyéb, „nap” kategóriájú csillagról beszélünk, a jelenség megnevezése csillagszél.