Az organikus napelemek technológiája két fő irányt jelent:
- félvezető organikus polimerek,
- fényérzékeny festett cellák (dye-sensitised cells, DSC).
A félvezető polimerek mesterségesen előállított molekulaláncok, amelyek a vékonyrétegű napelemekhez hasonlóan félvezető tulajdonsággal rendelkeznek, így tehát napelem előállítására alkalmasak.
A DSC technológiánál ez másképpen van. Ez sokkal inkább a természetes fotoszintézist utánozza, csak a zöld klorofil helyett jellemzően a vöröses festékréteg nyeli el a fotonokat és generál elektromos feszültséget. Itt a víz bontása helyett egy fémrétegben mozgatja meg az elektronokat, azaz hoz létre elektromos töltést.
Az organikus technológia előnyei:
- kevésbé érzékeny a fény beesési szögére,
- kiválóan színezhetők és mintázhatók,
- nem csak üvegre, hanem fémre, műanyagra is felvihetők,
- nagyon olcsó az előállítási költsége,
- nagy felületek vonhatóak be velük.