A poliuretán kifejlesztése Otto Bayer (1902 - 1982) német kémikus nevéhez fűződik, aki a 1,6-diizocianát-hexán és 1,6-diamino-hexán reakciójával 1937-ben állította elő először ezt a mai napig széles körben használt anyagot.
A korszerű hőszigetelés egyik legsokoldalúbban használt anyaga. Használják épületek nyílászáróinak, könnyűszerkezetes épületek előre gyártott szendvicspaneleinek hőszigetelésére ugyanúgy, mint háztartási gépek, főleg [hűtőszekrény]?ek, [villanybojler]?ek szigetelőanyagaként. Ezen kívül számos területen ismert az alkalmazása az autóipartól (jó hangszigetelő képesség, hűtőkocsik hőszigeteléseként) a bútoriparon át a csomagolóiparig.
Megkülönböztetünk egy- és kétkomponensű változatokat. Előbbieket főleg kisebb felületeknél, illetve építőiparban, míg utóbbiakat főleg autóipari és hűtőszekrények, villanybojlerek szigeteléseként alkalmazzák Az egykomponensű anyagok általában spray formában kaphatók a kereskedelmi forgalomban, míg kétkomponensű társaik ipari jellegük, valamint agresszívebb tulajdonságaik miatt általános kiskereskedelemben nem kaphatók.
A PUR hab főbb jellemzői:
- tömör habszerkezete miatt jó hő és hangszigetelő
- kiváló réskitöltő képességű
- zsugorodásra nem hajlamos
- szerkezete hőhídmentes szigetelést biztosít
- vízzáró réteget képez
- Jó ellenálló képesség a biológiai környezettel szemben
- egészségre nem ártalmas
- magas szilárdság alacsony térfogatsúly mellett
- a felhasználás széles palettája
A Poliuretán hab az épületekben
Sokáig főként nyílászárók illesztésénél alkalmazták, azonban újabban elterjedő fejlett technológiáknak, valamint az [energiamegtakarítás]? egyre nagyobb igényének hatására felhasználása egyre sokoldalúbb. Az illesztéseken kívül használják már műanyag nyílászárókon belül is a tokok, és az ajtók ablakok szerkezetében, egyre elterjedtebb födém-, fal-, tető-, illetve padlófűtéses aljzatok szigetelőanyagaként, hiszen hőhídmentes, párazáró réteget képez.