A savas eső vagy savas ülepedés megváltozott pH-értékű csapadék. A csapadékvíz kémhatása természetes körülmények között, a benne oldott CO2 miatt enyhén savas, pH=5,6.
A Grönlandon levő jég pH értéke semleges, 6,0-7,0 közötti, ami azt jelenti, hogy abban az időszakban nem volt jelen savas eső. A kialakulását az ember által túlzott mennyiségben a levegőbe juttatott savképző anyagok okozták. A gépek működtetéséhez az ipari forradalom kezdetétől egészen a XIX: század végéig gőzenergiát használtak, ami rengeteg szén elégetését kívánta.
Okozói:
- A szén-dioxidból létrejövő szénsav gyengébb hatást gyakorol, a hó és a csapadék pH-értékét 5,6-ra csökkenti.
- A kénsav és a salétromsav 2,4 pH-értékű savasodást is okozhat. A pH érték skálája logaritmikus beosztású.
- A kéntartalmú ércek kohósításakor, a kőolaj és a szén elégetésekor keletkező kén –dioxid közel egésze antropogén eredetű. A keletkezett kén-dioxid a vízzel kénsavat (H2SO3) alkot.
- A katalizátorok bevezetése előtt a belső égésű motorok is nagy mennyiségben bocsátottak ki kén-dioxidot. Természetes úton erdőtüzek, növényi bomlások és vulkáni működések során kerül a levegőbe.
Előfordulási területei:
Savas esők általában az ipari vidékek környékén jelentkeznek, a múlt században legnépszerűbb USA és Nyugat-Európa környékén volt, jelenleg pedig Kínában, Kelet-Európában és a volt Szovjetunió területein sújt leginkább.
Súlyossága az ülepedő anyag minőségétől, a fogadó felület fajtájától (talaj, víz, beépített terület) és savközömbösítő képességétől, valamint az adott terület élőlényeinek tűrő- és alkalmazkodóképességétől függ.
Hatásai:
Vizes területeken először a plankton mennyiségét csökkenti, és ennek hatására a halak kipusztulnak. A folyamat előrehaladásával néhány baktérium és fonalas moszat kivételével minden elpusztul. Az ilyen tavak a plankton hiánya miatt kék színűek, és a tiszta víz hatását keltik. A kanadai tavak alapkőzete gránit, ami kis közömbösítő képességgel bír, ellenben a Magyarországon található Balaton bázikus alapkőzete miatt 8-as pH értékű.
Erdős területeken elsőként a nyitvatermőkben okoz károsodást. A savas víz megsérti a falevelek védőrétegét, és így érzékenyebbek a kórokozókkal és kártevőkkel szemben. Csökkentik a talaj pH-értékét, aminek hatására a nyomelemek stabilizálódnak. A magasabban fekvő erdőrétegek nagyobb veszélyben vannak, mert állandó an érintkeznek a savas ülepedésekkel.
Híres erdőpusztulás Kanadában, Sudbury környékén fordult elő.
Városi területeken a régi műemlékek vannak veszélyben. A kalcium gyökökkel reakcióba lépve felgyorsítja a kövek mállási folyamatát, gyengíti a szerkezetét, elsimítja a részleteket. A vas rozsdásodását is elősegíti.
Egyes kutatások szerint az emberi egészségre is károsak, de ez még nem bizonyított.