A sötét energia egy olyan feltételezett energiaforma, ami erős nyomást fejt ki és az egész világegyetemben megtalálható. A létezésének egyik magyarázata egy konstans energiasűrűség, ami egyenletesen tölti ki a teret, a másik pedig a kvintesszencia, egy dinamikus erőtér.
Az általános relativitáselmélet alapján a negatív nyomás nagy távolságokon semlegesíti a gravitációs vonzást. Ez a legelfogadottabb magyarázat arra, hogy a világegyetem gyorsulva tágul.
Az Ia típusú szupernovák megfigyelései is erre engednek következtetni, és a megegyező eredményeket különböző források is megerősítették.
Ezek szolgáltatják a legközvetlenebb bizonyítékot a sötét energia létezésére.
Egy égitest Földtől való távolsága meghatározása az egyik legnehezebb feladat a csillagászatban. Olyan égitestek esetében van ez másként, amelyeknek fényessége ismert, mivel ez alapján meghatározható a távolság.
Az Ia típusú szupernóvák nagyon fényesek és ha a sebességét felrajzoljuk a távolságuktól függően, akkor megkapjuk, hogy hogyan változott a világegyetemben a tágulás nagysága.
E megfigyelések alapján ismert, hogy a világegyetem tágulása nem lassul és ezt egy negatív nyomású energia feltételezésével lehet megmagyarázni, ami ma már a sötét energia néven ismert.