Szélenergia

A szélenergia a megújuló energiaforrások egyike, melynek termelése rohamosan nő az utóbbi időben az egész világon, hiszen környezetvédelmi és költségelőnyei is jelentősek.

A szél gyakorlatilag a levegő földfelszínhez viszonyított mozgása, amely a légkörben kialakuló nyomáskülönbségek hatására jön létre. A szél mozgását több tényező befolyásolja: ilyen az évszakok, vagy a nappal és éjszaka váltakozása, a Coriolis-erő, a föld és a víz fényvisszaverő képességének, a nedvességtartalomnak és a szélsúrlódásnak az egyenetlensége. Vannak állandó jellegű szelek és időszakos, valamint helyi jellegű szelek is. Energiatermelésre azonban csak az állandó jellegű szelek alkalmasak.

A szél teljes energiája megközelítőleg 100 TW teljesítményű. 100%-ban azonban ezt nem lehet hasznosítani. A Nap Földet elérő energiájának csupán 1-3 %-a alakul szélenergiává. A növények fotoszintézise által létrejövő energiánál ez 50-100-szor nagyobb mennyiség. A szél folyamatos sebessége csak nagy magasságokban haladja meg a 160 km/órás sebességet, így a szélenergia nagy része csak itt található.

Tapasztalatok szerint ott érdemes a szél energiáját felhasználni, ahol a szélsebesség átlaga meghaladja a 4-5 m/s értéket. Ezek a tengerparti helyek, mert a szárazföldön beljebb haladva a belső súrlódás a szél sebességét csökkenti. Magyarország szélcsendes vidékekkel rendelkezik. Budapesten 1,8 m/s, Mosonmagyaróváron, ami az ország legszelesebb régiója az 5m/s-ot ott sem haladja meg, Nyíregyházán 4-5 m/s, vagy akár ennél nagyobb is, de tartósan nem lehet kihasználni. 40-60 W/m² a szél energiasűrűsége hazánkban, ami kicsinek mondható.

A szélenergiát a szélturbina lapátjainak forgási energiája alakítja elektromos árammá. Léteznek nagy, csoportokban előforduló szélfarmok, rajtuk nagy áramtermelőkkel, de léteznek kis egyedi turbinákat működtető telepek is. A szélenergia előállításának ára még mindig drágább, mint a más módokon előállított áram, de hosszú távon az egyik megoldás lehet az alternatív energia piacon.