Már 642 szócikk közül válogathatsz.

Az Energiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes energetikai tudástár. Legyél Te is az Energiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés


A termodinamika azokat a fizikai törvényeket vizsgálja, amelyek az energiafajták egymásba alakulása során érvényesülnek. Azokat a módokat, ahogyan az energiát munkavégzésre lehet hasznosítani, valamint azt, hogy végül is hogyan szóródik szét az energia hő alakjában. 

A termodinamika fő tételei:

  1. Energiára van szükség például ahhoz, hogy valamilyen súlyt nagy magasságra emeljünk. Ha azután a súly a magasból leesik a földre, a fölemeléshez szükséges energiánál valamivel kevesebb energia szabadul fel: a különbség a levegővel való súrlódás során hőként távozik. A talajon felszabaduló energia és a hő együttes energiája azonban már egyenlő a súly felemeléséhez szükséges energiával. Ez az energiamegmaradás törvénye, egyszersmind a termodinamika első fő tétele is. Valahányszor munkaként hasznosítjuk az energiát, mindig elvész belőle hő alakjában valamennyi. Ez a mennyiség az entrópia
  2. A termodinamika második fő tétele azt mondja ki, hogy zárt rendszerben – munkavégzés közben – az entrópia csak növekedhet. Gyakran idézett példa erre az összetört pohár esete. A darabokat csak egy módon lehet megint egész pohárrá egyesíteni: az összegyűjtött darabokat meg kell olvasztani, és megint poharat kell készíteni belőlük. Mindez munkabefektetéssel, vagyis energiafelhasználással jár, s így még tovább nő az entrópia.
  3. A termodinamika harmadik fő tétele szerint a munkavégzésre fordítható maximális energia az abszolút nulla fokhoz (-273,15® C-hoz) igen közeli hőmérsékleten lejátszódó, kémiai változásokból számítható ki (maga az abszolút nulla fok soha nem érhető el), valamint, ha a változások kristályos szilárd testben az abszolút nulla fok közelében zajlanak, akkor az entrópia nagysága nem változik meg.  Ez lehetővé teszi az entrópia kiszámítását. A harmadik fő tétel igen jól használható kémiai reakciók energiájának kiszámítására is. Nernst vizsgálta a hidrogén – nitrogén folyamatot, amely segített a lőszergyártás egyik alapanyagának, az ammónia szintézisének kidolgozásában is – ez az eljárás kulcsfontosságú volt az első világháború (1914-1918) idején.

Hirdetés




Médiapédia Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Szépségpédia
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia gazdasági, pénzügyi tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár mindent a borokról szépség, divat, smink