A zárlat egy elektromos jelenség. Akkor jön létre, ha két vagy több különböző feszültségű vezeték kis ellenálláson keresztül vezető kapcsolatba kerülnek egymással.
A kis átmeneti ellenállás miatt zárlati áram indul meg, ez a normális üzemi áramfelvételnél nagyságrendekkel nagyobb is lehet. Emiatt a vezetékek elolvadása, a szigetelések vagy más, a vezetékek közelében lévő anyagok kigyulladása jöhet létre. Ennek megoldására alkalmaznak biztosítékokat az áramkörökbe.
Súlyos következménye lehet például egy gépkocsi-, vagy lakástűz.
Menetek közötti – szigetelési hiba miatti – érintkezés esetén menetzárlat jelentkezhet a transzformátorok, villanymotorok, elektromágnesek tekercseiben.
A zárlati áram kivédésére túláramvédelmi berendezéseket szerelnek az áramkörökbe. Kisebb feszültségnél csak kisebb szikra keletkezik, azonban az érzékeny áramkörök a kis túláram következtében is meghibásodnak. Emiatt kisfeszültségű diódákkal vagy speciális áramkörökkel védekeznek.
Az átívelés a rövidzárlat speciális esete nagyfeszültségnél, ilyenkor nem érintkeznek közvetlenül a vezetékek, mivel a nagyfeszültségnél a levegő nedvességtartalma is elektromos vezetőnek számít, így akkor is létrejöhet rövidzárlat. Ezért nem szabad nagyfeszültségű vezeték közelébe menni.
Nagyfeszültségű rövidzárlat jelenség a villám is.