Az atommagot elemi részecskék, protonok és neutronok alkotják. E részecskéket közös néven [nukleon]?oknak nevezik. Az atommag mérete rendkívül kicsit, valamint a protonok és a neutronok tömege is elenyészően kicsi, de az elektronok tömege ezeknél is majdnem kétszer kisebb.
A proton és a neutron tömege gyakorlatilag egyforma. Főleg abban különböznek, hogy a neutronnak nincs töltése, vagyis elektromosan semleges, neutrális. Ha az atomok egymáshoz viszonyí¬tott tömegét akarjuk megállapítani, csak a protonok és neutronok töme¬gét kell összeadnunk, mert az elektronok tömege elhanyagolható. Az atommagban található protonok és neutronok számának összegét, vagyis a nukleonok számát az atom tömegszámának nevezzük és A-val jelöljük. A periódusos rendszer elején levő elemeknél, a hidrogén kivételével, az atommag ugyanannyi neutront tartalmaz, mint ahány protont, tehát a tömegszáma a rendszám kétszerese. A 13-as rendszámú elemtől (az alu¬míniumtól) kezdve a neutronok száma növekedni kezd, és a rendszer végén levő uránban már több mint másfélszerese a protonok számának.
A kémiai elemeket nevük kezdőbetűjével vagy első két betűjével jelöljük (Hidrogén, Hélium, Bérilium, Szén, azaz Carbon, Nitrogén, Oxi¬gén, Alumínium stb.).
Minden elemre szigorúan jellemző atommagjának protontartalma. Egyetlen proton elvétele vagy hozzáadása az atom kémiai sajátságainak megváltoztatását vonná maga után, vagyis más elemmé alakulna át. A neutronszámban bekövetkező változás pedig legtöbbször csak az atom „töme¬gét" változtatja meg, kémiai tulajdonságait nem.