Már 641 szócikk közül válogathatsz.

Az Energiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes energetikai tudástár. Legyél Te is az Energiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés


A szén, a kőolaj és a földgáz után jelenleg a biomassza a negyedik legnagyobb energiaforrás a világon. A megújuló energiaforrások csoportját képezve a következőképpen hasznosítható:

 

  • közvetlenül: tüzelésre (előkészítés után vagy anélkül),
  • közvetve: kémiai átalakítás (cseppfolyósítás, gázosítás) után folyékony üzemanyagként vagy éghető gázként.

 

Szilárd halmazállapotú biomassza hasznosítása

 

A mező- és az erdőgazdaság igen nagy mennyiségű mellékterméket produkál, amiket számos célra fel lehet használni, például a talajerő visszapótlására, ipari felhasználásra vagy energiatermelésre.
Energiatermelésre a gabonaszalma és a fahulladék a legalkalmasabb. Az ipari fa feldolgozása, megmunkálása során szintén nagy mennyiségű melléktermék, hulladék keletkezik, amelyet szintén jól lehet energetikai célokra hasznosítani. A keletkező faforgácsot, fűrészport, fakérget szárítása után brikettálják, amely aztán könnyen hasznosítható.

 

 

Energiahasznosításra az alábbi növények jöhetnek számításba:

  • különböző fafajok (nyár-, fűz-, akácfa)
  • magas cukortartalmú cukornövények (cukorcirok, cukorrépa)
  • magas olajtartalmú növények (napraforgó, repce, szója)

A bio tüzelőanyagok elégetése ritkán történik eredeti formájukban, fajtától függően előkezelést igényelnek, például: darabolás (aprítás, őrlés), tömörítés (bálázás, pogácsázás, pelletálás). A brikettálást és a pelletálást általában szárítás követi, hiszen a bio tüzelőanyagok víztartalma magasabb a technológia által megköveteltnél (20% alatt kell lennie).
A mezőgazdasági és erdészeti melléktermékek könnyű szállításához, hasznosításához szükség van tömörítésre.

 

A tömörítvényeknek két fő fajtáját különböztetjük meg:

  • pellet: 10-25 mm átmérőjű tömörítvény;
  • biobrikett: 50 mm vagy annál nagyobb átmérőjű, kör, négyszög, sokszög vagy egyéb profilú tömörítvények. Általában kötőanyag felhasználása nélkül készítik, ám a szilárdság növelése érdekében például a szalma briketthez fűrészpor, fenyőfakéreg adagolása célszerű.

Brikettálni csak a 10-15% nedvességtartalmú alapanyagokat lehet, tehát, ha a tömörítendő anyag nagyobb nedvességtartalmú, szárítást igényel.

 

Előnyei:


a.) Fűtőértéke a hazai barnaszenekének felel meg (15 500 - 17 200 kJ/kg), de azoknál tisztább.
b.) A szén 15-25%-os hamutartalmával szemben csak 1,5-8% hamut tartalmaz, melyet talajerő visszapótláshoz lehet használni.
c.) Kéntartalma maximálisan 0,1-0,17%, amely a szén kéntartalmának 15-30-ad része.
 

Hátránya, hogy nedvesség hatására szétesik, de nedvességtől gondosan elzárt helyen korlátlan ideig tárolható.


Folyékony halmazállapotú biomassza hasznosítása

  

Magyarországon a magas olajtartalmú növények közül az őszi káposztarepcének vannak alkalmas ökológiai adottságú területek, főleg Nyugat-Magyarországon. E növény termesztéséhez hazánkban minden feltétel adott, és a kinyerhető repceolaj nemcsak üzemanyagként, hanem kenő-, hidraulikaolajként, valamint tüzelőolajként is hasznosítható.

 

A növényi eredetű biomasszából előállított folyékony energiahordozók alkoholok, zsírok és olajok lehetnek, melyeket az alábbi módokon lehet hasznosítani:

 

  • motorhajtó anyagként,
  • hidraulika- és fékfolyadékként,
  • kenőolajként,
  • tüzelési célokra,
  • vegyipari és élelmiszeripari alapanyagként.


Légnemű, metántartalmú gázok (biogáz, depóniagáz) állíthatók elő szerves anyagok anaerob lebomlása (biológiai lebontás egyszerű szerves savakká, amelyekből a metán keletkezik) során. A biogázt pedig ugyanazon gépekben használhatjuk fel, mint ahol a földgázt alkalmazzuk.

A különböző biomassza formákban a szénhidrátok kémiai kötéseiben „tárolt” napenergia „felszabadítása” jelenti annak energetikai hasznosítását. A növényi és az állati szénhidrátok energetikai hasznosítása történik akkor is, amikor az állatok vagy az ember megeszi azokat. Tehát nagyon fontos az ember szempontjából, hogy a biomassza energetikai hasznosításai közül (élelmezés, takarmányozás, üzemanyag; food, feed, fuel; FFF) ezeket a lehetőségeket a saját érdekében milyen arányban teszi meg.


A szócikkhez társított címkék:
elektromosság , zöldenergia




Médiapédia Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Pókerpédia
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia gazdasági és pénzügyi tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár borkulturális tudástár pókerenciklopédia