A biomassza tágabb értelemben a Földön lévő összes élő tömeget jelenti, pontosabban biológiai eredetű szervesanyag-tömeget, a vízben és a szárazföldön található élő és nemrég elhalt növényel és állatok testtömegét, valamint emberek, állatok összes biológiai eredetű terméke és mellékterméke.
A növényi eredetű biomasszát fitomasszának, az állati eredetűt pedig zoomasszának hívják. Termelésük és felhasználásuk alapján megkülönböztetünk elsődleges (természetes vegetáció, szántóföldi növények, erdő, rét, legelő, kertészeti növények, vízben élő növények), másodlagos (állatvilág, a haszonállatok, valamint az állattenyésztés hulladékai, melléktermékei és főtermékei), valamint harmadlagos (biológiai eredetű anyagokat felhasználó iparok termékei, hulladékai, melléktermékei, és emberek szerves eredetű szerves hulladékai) biomasszát.
A biomassza többféleképpen hasznosítható. Fő irányok az élelmiszertermelés, a takarmányozás, az energetikai hasznosítás és az agráripari termékek alapanyaggyártása.
Fontos, hogy a biomassza segítségével a fosszilis tüzelőanyagokat helyettesíteni lehet, mivel megfelelő kezelés után megújuló energiaforrásoknak számítanak. Általában egy éven belül újratermelődnek, így segítségükkel a bányászott energiahordozók felhasználásában (mint például a kőszén, a földgáz, vagy a kőolaj) megtakarítás érhető el. Ezzel stratégiai fontosságú szerepet tölt be, hiszen hozzájárul a környezetszennyezés visszaszorításához.
Energiaforrásként a biomassza közvetlenül és közvetetten is hasznosítható.
Felhasználási lehetőségei:
A biomassza, mint energiaforrás, a következőképpen hasznosítható:
1. Közvetlenül:
- tüzeléssel, elõkészítés nélkül, vagy elõkészítés után
2. Közvetve:
- kémiai átalakítás után (cseppfolyósítás, elgázosítás), folyékony üzemanyagként vagy éghető gázként
- alkohollá erjesztés után üzemanyagként
- növényi olajok észterezésével biodízelként
- anaerob fermentálás után biogázként.
Létezik tüzelhető, elgázosítható biomassza is.
Magyarországon Láng István 1985-ben publikálta felmérését "A biomassza komplex hasznosításának lehetőségei" címmel. Hazánkban évente kb. 53 millió tonna szerves anyagot termelnek vadon élő és gazdasági növények. Ezeknek nagy része melléktermék és így hulladék, azonban ezeknek számos hasznosítása lehetséges: felhasználható például talajjavításra, trágyázásra, energianyerésre, takarmányozásra, de lehetséges biotechnológiai hasznosítása és kémiai átalakításais.
Ezen lehetőségek mélyebb kiaknázása fontos feladat lesz az emberiség számára a jövőben.