A biomassza a megújuló energiaforrások közé tartozik. A Földön található összes élő anyag – biomassza – a bolygó felszínének egy vékony rétegében, a bioszférában található. A bioszféra kiapadhatatlan erőforrás, amelyet a Nap energiája a fotoszintézis útján táplál.
Az áramtermelés biomasszával biomassza erőművekben zajlik. Minden növényi és állati eredetű anyag a biomassza részét képezi, ide értve az állati hulladékokat és a szennyvizet is. Például az energianövényeket kifejezetten azért ültetik, hogy később fűtőanyagként hasznosíthassák. Gőzkazánokban égetik el a biomasszát. A keletkező gőz megforgat egy turbinát, amely működésbe hozza a villamos energiát termelő generátort. A lakossági szennyvízből nyert metángáz égetésével hő és villamos energia állítható elő.
Előnyei
• A biomassza megújuló energiaforrás – az eltüzelt növények helyére újabbak ültethetők.
• Felhasználása előnyös a mező- és erdőgazdaságból élők számára, mivel piacot teremt a terményeiknek.
• Szénsemleges energiaforrás. Ez azt jelenti, hogy a tüzelőanyag elégetése során pontosan ugyanannyi szén-dioxid kerül vissza a levegőbe, amennyit a növények fejlődésük során megkötöttek.
Hátrányai
• A biomassza alapú áramtermelés költséges módja a villamos energia előállításának.
• A biomassza-erőműveket bőséges biomassza-források közelében kell megépíteni.
• A biomassza energetikai felhasználása növelheti az élelmiszerárakat, mivel a biomassza előállítása éppúgy mezőgazdaságilag hasznosítható területeken folyik, mint az élelmiszer-termelés.
Magyarországi biomassza-erőművek
Ma már a legtöbb széntüzelésű erőmű vegyes tüzelésű azáltal, hogy tüzelőanyagának egy részét a biomassza adja. Biomassza fűtő- és erőművek működnek Magyarország több településén is (Szigetvár, Mátészalka, Körmend, Szombathely, Sárospatak, Tata, Szentendre, Balassagyarmat, Papkeszi, Pécs, Kazincbarcika és Ajka). Ezek kapacitása 2 MW és 50 MW között helyezkedik el.