Charles Augustin de Coulomb francia fizikus és mérnök.
(Forrás: Wikipedia)
1736. június 14-én született Angoulemben jómódú család gyermekeként. Párizsban tanult matematikát és természettudományokat, majd tanulmányai befejeztével katonai pályára lépett, s műszaki csapatokhoz került. Hadmérnöki szolgálata mellett már itt is foglalkozott tudományos munkával, főleg a [műszaki mechanika]? és a [statika]? kérdései érdekelték.
Tíz évet szolgált Martinique szigetén, majd 1776-ban visszatért Párizsba. Figyelme a tudományok felé fordult, s indult a Francia Tudományos Akadémia navigációs berendezésének tökéletesítésére kiírt pályázatán, amit meg is nyert. Ekkor kezdte a mágnesességet vizsgálni, főként a hő hatását a mágnes tulajdonságaira.
A Francia Tudományos Akadémia 1782-ben tagjai közé választotta, s Coulomb neve ismertté vált a tudományos világban.
1784-ben publikálta híres dolgozatát a később róla elnevezett [torziós mérleg]?ről, amelyben a mérleg fonalát elcsavaró torziós nyomaték, az elcsavarodás szöge, valamint a fonal hossza és átmérője közötti összefüggést tárgyalja. Ebből vezette le elméletét, miszerint az az erő, amely két pontszerű elektromos töltés között jelentkezik egyenesen arányos a töltések szorzatával, és fordítottan arányos a töltések távolságának a négyzetével. Ez a Coulomb-törvény.
A francia forradalom kitörésekor (1789) visszavonult Blois melletti birtokára, és kizárólag tudományos feladatokkal foglalkozott. Ebben az időben jelent meg a kétféle fluidummal (a későbbi pozitív és negatív töltéssel) foglalkozó munkája, és megfogalmazta a mágneses Coulomb-törvényt is.
Coulomb mennyiségi módszereket vezetett be az elektromosság és a mágnesesség tudományába, a newtoni mechanika alapelveit követve. Az ő tiszteletére nevezték el az elektromos töltés SI egységét coulomb-nak (C).
Coulomb 1806. augusztus 23-án hunyt el Párizsban.