Már 641 szócikk közül válogathatsz.

Az Energiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes energetikai tudástár. Legyél Te is az Energiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés


A legelterjedtebb hőerőgépek egyike, a belső égetésű motorok egyik fajtája. 1897-ben hozta létre Rudolf Diesel, német mérnök.

 

Felépítése:

 

Szerkezetileg hasonlít a [benzinmotor]? felépítéséhez, viszont működése és az azt kiszolgáló berendezések jelentősen eltérnek. Az a legfontosabb különbség, hogy a dízelmotornál a tüzelőanyag gyújtószikra nélkül, öngyulladással végez munkát a hengerben, a legalább húszszoros légsűrítés miatti felmelegedés hatására. A benzinmotor benzin és levegő keveréket kap a karburátorból, a dízelmotor hengere pedig csak levegőt szív be, azt sűrűsíti, és az adagoló az égéstérben felhevült levegőbe fecskendezni az üzemanyagot.

 

Működése:

 

A dízelmotor égéstere hengerben van, amit egy dugattyú zár le. Működése közben levegő áramlik be a hengerbe, ezt a dugattyú összenyomja. Emiatt a levegő felhevül. Nagynyomású pumpa fecskendezi be az üzemanyagot a hengerbe, amely meggyullad és elég a felhevült levegő miatt. Az itt keletkező energia miatt a dugattyú kifelé nyomódik a hengerből és munkát végez. Üzemanyaga dízelolaj, ami magas lobbanáspontú kőolajpárlat. A dízelmotornak a legjobb a hatásfoka a dugattyús belső égetésű motorok közül.

 

Története:

 

A legelső kísérleti motorok növényi olajjal üzemeltek, később vetődött fel a dízelolaj használatának a lehetősége. Kezdetben stabil motorként használták generátorok meghajtására, mivel nehéz és nagy méretű volt még ekkor. De lassan kezdtek rájönni a jelentőségére. A vasúti vontatóknál terjedt el a dízelmotor, 1924-ben pedig Jendrassik György is csatlakozott a Ganz-dízel programjához. 1927 és 1947 között Ganz-Jendrassik néven kerültek forgalomba ezek az erőművek. A II. világháborúban megnőtt a jelentősége. A dízelmotorral hajtott harckocsik, nagyobb hatótávolságot tettek meg, mint a benzinmotoros társaik. A XX. század második felétől kerültek közúti forgalomba, először a teherfuvarozásban, később a személygépkocsikban is.

 

Napjainkban, főleg Nyugat-Európában meghaladják az eladásokat a dízelmotorral szerelt autók a benzinmotorokénál. A common rail technológia megnövelte a lökettérfogat/teljesítmény arányukat, és kényelmesebbé tette az üzemeltethetőségüket. A common rail motorokat a Fiat fejlesztette ki, majd 1997-ben a Bosch megvásárolta a licencet. 1998-ban a Mercedes-Benz a Bosch által a továbbfejlesztett közvetlen befecskendezés rendszert tette a dízel motorjaira (CDI).

 

A dízelmotoroknak a benzinmotorokhoz képest alacsonyabb a fajlagos fogyasztásuk. Ez a szerkezeti adottságuk miatt van. A nagyobb kompresszió jobb termodinamikai hatásfokot tesz lehetővé. A dízelmotoroknak jobb a hatásfoka, és az üzemanyag magasabb hőértéke miatt kevesebbet fogyaszt.

 


A szócikkhez társított címkék:
dízel , dízelmotor




Médiapédia Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Pókerpédia
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia gazdasági és pénzügyi tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár borkulturális tudástár pókerenciklopédia