Már 641 szócikk közül válogathatsz.

Az Energiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes energetikai tudástár. Legyél Te is az Energiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés


Jendrassik György magyar gépészmérnök, neve a gázturbinak és a dízelmotorok fejlesztési területén vált ismertté.

 

1898. május 13.-án született Budapesten. Középiskolai tanulmányait Budapesten, a Horánszky utcai reálgimnáziumban végezte. Különösen érdekelte a fizika és a matematika, 12 éves korában már tudott differenciálni és integrálni. A gimnázium után a Királyi József Műegyetem gépészmérnöki karán végezett. Ösztöndíjjal kijutott a Berlini Műszaki Egyetemre. Végül 1922-ben szerezte meg gépészmérnöki oklevelét Budapesten.

Ugyanebben az évben elkezdett dolgozni az akkor neves Ganz Részvénytársaságnál. A Tanulmányi Osztálynál kezdett el dolgozni, fejlesztések, kísérletezések folytak itt. Első munkái közé tartozott a holland tengerparti helyiérdekű vasút részére szállított újszerű kocsik főtartóinak szilárdsági számítása és a terhelési próbák előkészítése.

Ekkoriban a Ganz-gyárban egy középfordulatú semi-dízelmotor kifejlesztése volt a cél. Jendrassik megismerhette a dízelmotor gyakorlati és elméleti részeit. Elkezdett érdeklődni a téma iránt, és nem sokkal később több szabadalmat is kidolgozott, amelyekkel megalapozta a járművekben alkalmazható kis-, és közép teljesítményű dízelmotorok kifejlesztését. 1927-ben készültek el a Ganz-Jendrassik motorok első példányai, amit Jm 130 típusjellel jelöltek. Ezekkel a motorokkal indult el a hazai vasutak és a Duna-tengerhajózás dízelezése. Motorjai nemzetközileg is ismertek voltak, több országban is gyártották. Továbbfejlesztve ezt a típust később a két, négy és hathengeres változatok is elkészültek, amelyek stabil, vasúti jármű és hajó meghajtására voltak alkalmasak. Sikerei láttán a Ganz-gyáron belül létrehozták az önálló Jendrassik Motorszerkesztési Osztályt, ami 1958 végéig működött. Jendrassik lett ennek az osztálynak a vezetője, illetve egyre magasabb pozíciókat ért el az évek során. 1930-ban felügyelő, 1931-ben főfelügyelő, 1936-ban igazgató, 1939-től vezérigazgató-helyettes, 1942-től pedig vezérigazgató lett.

Tehetségét tekintve, rossz időpontban lett vezérigazgató-helyettes, majd később vezérigazgató. 1939-ben megkezdődött a II. világháború, amibe Magyarország is belekerült 1941-ben, tehát a Ganz-gyárnak át kellett állnia haditermelésre. Így nem tudta tökéletesíteni a motorfejlesztéseket, a gázturbinával való kísérletei is abbamaradtak. A Ganz-gyárat államosították 1946-ban, ő 1947-es nyugdíjazásáig vezérigazgató maradt.

Jendrassik már megbecsült mérnök volt a Ganz-gyárban, amikor elkezdett a gázturbina-fejlesztéssel foglalkozni. 1938-ban készült el gyakorlatilag az első gőzturbinak egyike, aminek 100 LE teljesítménye volt. A háború alatt ez elpusztult, de fejlesztése aztán szabadalmak hosszú sorát eredményezte. A gőzturbina egy belső égésű hőerőgép, hő-, illetve mechanikai energiává alakítja át a tüzelőanyag termokémiai energiáját. A munkafolyamat minden fázisa más és más géprészben történik (turbina, tüzelőtér, hőcserélő, kompresszor). Előnye, hogy könnyebb súlyú gépek készíthetők, mert nincsenek nagy tömegek. Már 1944-től foglalkoztatta a nyomáscserélő gondolata, azonban a háború miatt csak a londoni emigrációja során tudta megvalósítani. Végül ezt a szabadalmat 1953-ban jelentette be. Londoni munkássága leginkább erre összpontosult. A nyomáscserélő, ahogyan a gázturbina is, egy áramlástechnikai hőerőgép. A gázok kompressziója és expanziója dugattyúk vagy lapátok nélkül, közvetlenül a gázok hatására megy végbe. Egyszerű szerkezetű ez a gép, használható főgépként (gázturbina) és mellékgépként (turbótöltő, hőszivattyú, légkompresszor) is.

Itthon számos támadás érte, bizalmatlanság vette körül. Mivel nem volt módja folytatni kutatómunkáját, egy 1947-es üzleti útjáról nem tért vissza. Kis ideig Argentínában élt, majd Londonban telepedett le. Itt folytatta tovább a gázturbinaval kapcsolatos fejlesztéseit, illetve a fent említett nyomáscserélőt is itt dolgozta ki.

1951-ben, kint tartózkodása alatt felkereste egy biztosság Magyarországról az itthoni kapcsolatai végleges felszámolására. Beleegyezett, hogy itthoni szabadalmairól lemond. Viszont az addig gyártott motorjai után részesedést ítéltetett meg magának a Nemzetközi Bíróság útján. Így végleg megszakadt a kapcsolat közte, és a Ganz-gyár között.

 

1954. február 7.-én váratlanul hunyt el Londonban.


A szócikkhez társított címkék:
dízelmotor , gázturbina , Jendrassik




Médiapédia Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Pókerpédia
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia gazdasági és pénzügyi tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár borkulturális tudástár pókerenciklopédia