Épületek esetében általában a falaknál a legnagyobb a hőveszteség, ezért erre érdemes a legnagyobb figyelmet fordítani. Az itt leadott hővel csökken ugyanis leginkább az épület energiafelhasználása.
A hőszigetelés nemcsak a téli energia-megtakarítás miatt fontos: nyáron is nehezebben melegszik fel a lakás egy jól szigetelt házban. A melegebb hónapokban hőszigetelő rendszer alkalmazásával a belső tér hőmérséklete a falak közelében és a helyiségek belsejében is azonos, ez pedig kellemes komfortérzetet biztosít a lakóknak. A napsugárzás jelentős részét a homlokzat megfelelő szigetelése tartja távol, amely megakadályozza, hogy a külső fal áthevüljön. Röviden tehát: a megfelelő szigetelés az év minden napján kifizetődőnek bizonyul.
Hőszigetelő rendszer alkalmazásával nemcsak energia és pénz takarítható meg, de a kisebb energia-felhasználás és a csökkentett szén-dioxid kibocsátás miatt egyúttal a környezetünket is óvjuk.
Régi építésű ingatlanok esetén fontosabb a megfelelő hőszigetelés alkalmazása, mint az új házaknál. A panelházaknál sokkal jobb hőszigetelőnek bizonyulnak a téglaépítésű házak, ám sajnos egyelőre ezek energia-megtakarítása sem közelíti meg a ma elvárt szintet.
Ha növeljük a fal hőszigetelési tulajdonságát, azzal párhuzamosan csökken a fűtési energia-veszteség is: a szerkezet, illetve az azon keresztül távozó hőmennyiség között ugyanis egyenes arányosság áll fenn.
Épület-hőveszteségi utak:
- falakon keresztül: 40%
- tetőn keresztül: 20-30%
- ablakokon át: 15-25%
- padlón, födémen keresztül: 10-15%
A maradék energia a kéményen keresztül, tiszta hőkibocsátás formájában távozik, és természetesen sok múlik a fűtési rendszer hatásfokán is.
Épületek felújítása esetén tehát a homlokzat megfelelő hőszigetelése mellett teljes körű munkálatokat érdemes végezni: a tető, a födémek hőszigetelése, illetve a nyílászárók cseréje is szükséges. Mindezek szem előtt tartásával végül megfelelő energia-megtakarítás érhető el.
Forrás: Hőszigetelés