Már 642 szócikk közül válogathatsz.

Az Energiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes energetikai tudástár. Legyél Te is az Energiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés


Michael Faraday angol fizikus és kémikus, az elektrotechnika nagy alakja.

 

 

(Forrás: Wikipedia)

 

1791. szeptember 22-én született az angliai Newington Buttsban, egy kovácsmester kisebbik fiaként. Vékony és törékeny testalkata miatt nem bizonyult alkalmasnak édesapja szakmájának folytatására. A fiú tehetsége és kivételes szellemi képessége korán kitűnt: egészen fiatal korától, amikor csak tehette, olvasott.


13 éves korában könyvkötő mester rokonukhoz ajánlották be inasnak, amit ő kitörő örömmel fogadott, hiszen átadhatta magát kedves tevékenységének, az olvasásnak. A műhelyben ráadásul sok neves tudós is megfordult, akik tudományos értekezéseiket vitték köttetni. Faraday 22 éves koráig dolgozott könyvkötőként, s ezalatt rengeteget tanult, valamint első kísérleteit is a könyvek hatására végezte el. A legenda szerint, Faraday az egyik – éppen prés alatt lévő – könyvben felejtette jegyzeteit, amelyek végül Humphry Davy (angol kémikus) kezébe kerültek, aki felfigyelt a fiú gondolataira és maga mellé vette segédnek.
Faraday sok éven keresztül foglalkozott a gázok cseppfolyósításával, majd 1825-ben kőolajkátrányból előállította a benzolt. 1831-ben meghatározta az elektromágneses indukció törvényeit (amely a dinamók, generátorok és transzformátorok működési alapja), leírta az önindukciót, és olyan fogalmakat terjesztett el, mint az anód, a katód, az elektróda és az ion. Feltalálta az oxidációs számok rendszerét és a klórt is.
1845-ben fedezte fel a ma Faraday-effektusként ismert jelenséget (az elektromágneses hullám polarizációs síkjának elfordulása az ionoszférában, a Föld mágneses terének jelenlétében) és a diamágnességet.
Faraday az elektrotechnikai kutatások egyik legnagyobb alakja volt, azonban kutatásainak eredményeit nem volt hajlandó szabadalmaztatni.
1827-ben a londoni Royal Institution kémiatanára lett, 1824-ben a Royal Society, 1844-ben pedig a párizsi Akadémia tagja.

Faraday törvényei:
I. Az elektrolízis során az elektródfolyamatban képződő anyag tömege arányos az elektrolizáló áram erősségének és az időnek a szorzatával, vagyis az áthaladt elektromos töltésmennyiséggel.
II. Az elektrolizáló cellán áthaladt töltés és az elektródreakcióban résztvevő elektronok anyagmennyisége arányos egymással. E kettő hányadosa a Faraday-állandóval egyenlő, értéke 9, 65×10000 C/ mol.

Michael Faraday Hampton Court-i házában hunyt el 1867. augusztus 25-én.

 


A szócikkhez társított címkék:
feltaláló , tudós
Hirdetés




Médiapédia Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Szépségpédia
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia gazdasági, pénzügyi tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár mindent a borokról szépség, divat, smink