A gamma-sugárzást 1900-ban [Paul Ulrich Villard]? fedezte fel.
Nagy frekvenciájú elektromágneses sugárzás, ami a gamma-bomláskor keletkezhet.
Gamma-bomlásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor a gerjesztett atommagok alacsonyabban fekvő állapotba mennek át. A magreakciót, az alfa- és a béta bomlást több esetben kísérheti. A gamma sugárzás az elektromágneses hullámok azon része, mely 0,1 - 0,00005 nm hullámhosszak közé esik.
Gamma-bomlásnak nevezzük azt a jelenséget, amikor a gerjesztett atommagok alacsonyabban fekvő állapotba mennek át. A magreakciót, az alfa- és a béta bomlást több esetben kísérheti. A gamma sugárzás az elektromágneses hullámok azon része, mely 0,1 - 0,00005 nm hullámhosszak közé esik.
A gamma-sugárzás veszélyes, az ilyen ionizáló sugárzás, égési sebeket, genetikai mutációt, vagy akár rákot is okozhat. Leghatásosabban védekezés ellene az ólom, mely nagy [atomtömeg]?ű és sűrűségű elemekből áll, de a [reaktor]?okat például több méter vastag nehézbeton fallal veszik körül. Ez a beton magas kristályvíz tartalmú és valamilyen nehézfémmel, például báriummal adalékolt.
A csillagászok nagy gamma-sugárzásról a fekete lyukak környékén és a nagy csillagok, csillagrendszerek gravitációs összeomlásakor számolnak be.
A gamma-sugárzás és az anyag kölcsönhatása lehet:
- fotoeffektus: ilyenkor a fotont az atom elektronhéja elnyeli, majd a foton átalakul az elektron energiájává. Ez gerjesztett állapotú lesz, vagy egyszerűen elhagyja az atomot.
- Compton-szórás: A foton rugalmatlan szóródását jelenti egy gyengén kötött, vagy szabad elektronon. Ilyenkor a foton energiájának csupán egy részét adja át az elektronnak.
- Párképződés: Az elektron-pozitronpár nyugalmi tömege 1,02 MeV. Amennyiben ezt meghaladja a foton energiája, akkor elektron-pozitron pár képződhet.
A gamma-sugárzás alkalmazása:
- sterilizálásra, konzerválásra használják az élelmiszeriparban
- rákos daganatok eltávolítására terápiaként
- radiológián a radioaktív izotópok nyomon követésére
- gamma-radiográfia
- elemanalízis