Honnan jön a földgáz?

A világban a legjelentősebb földgázkészletek Oroszországban, Kelet-Európában, Norvégiában, a Közel-Keleten és Afrikában találhatóak.

Magyarország földgáz készletét 120 Gm3 körülinek sejtik a szakemberek. Ezek pliocénkori homokkőben találhatók Algyő, Hajdúszoboszló, Szank térségében, metántartalmuk 89-96 %. Jelenleg több mint 200 helyen folyik földgáz kitermelés és kutatás, a lelőhelyek többsége a Dél-Alföldön, a Nyugat-Dunántúlon, és Kelet-Magyarországon található. A hazai földgázkészlet mennyisége nem elégíti ki a fogyasztást, ezért jelentős behozatalra szorulunk. 

 

Az országos földgázfogyasztást, a források összetételét 2010-ben az alábbiak jellemezték:

 

Az országos földgázfogyasztás összetétele 2010-ben (milliárd m3/év)

Éves országos gázfogyasztás:	11.898 milliárd m3
Hazai termelés:	2 492 milliárd m3
Import:	9 406 milliárd m3
importból:
keleti irányból (Beregdaróc)	5 005 milliárd m3
nyugati irányból (Mosonmagyaróvár)	4 401 milliárd m3

 

Az import földgázforrások elsősorban orosz eredetűek, még az ausztriai Baumgartenből érkező HAG vezetéken a Gaz de France-tól és az E.ON Ruhrgas-tól vásárolt földgáz nagy része is molekulárisan orosz eredetű. 2010-ben a hazai termelés és az import közötti megoszlás kb. 20–80% volt.

 

Napi lebontásban hazai földgázrendszer maximális technikai kapacitása (2010. okt. 15-én mért adatok alapján) (millió m3/nap) 

Hazai termelés:	10,5 millió m3
Import Mosonmagyaróvár (nyugati irány)	13,1 millió m3
Import Beregszász (keleti irány)	56,3 millió m3
Import Csanádpalota (dél-keleti irány)	4,8 millió m3
Import Drávaszerdahely (déli irány)	19,1 millió m3
Kereskedelmi gáztárolók	59,1 millió m3
Biztonsági gáztároló	20,0 millió m3
ÖSSZESEN	182,9 millió m3

 

Az ellátásbiztonság szempontjából fontos és megnyugtató, hogy a kereskedelmi tárolókból az országos napi csúcsigények kétharmadát tudja a rendszer biztosítani.

 

A magyarországi kereskedelmi gáztárolók kapacitásainak alakulása (2010. október 15. után)

Földalatti gáztároló neve	Tárolható mobil gázkészlet (millió m3)	Kitároló kapacitás (millió m3/nap)
HAJDÚSZOBOSZLÓ	1440	20,8
KARDOSKÚT	280	3,2
PUSZTAEDERICS	340	3,1
ZSANA	2170	28
SZŐREG	700	5
Összesen:	4930	59,1

 

A földgáz szállítása:

A földgáz rohamos kitermelését az 1920-as évektől induló acélcső gyártásnak köszönheti, mivel ezzel valósulhatott meg a nagyobb távolságra történő szállítás. A földgázt a mezők közelében, földgázüzemekben tisztítani kell, elő kell készíteni a szállításra. A szállítás túlnyomó többségben csővezetékeken történik, melyekben a gáznyomást a vezeték típusának megfelelő nyomásra fokozzák földgáztüzelésű gázturbina hajtású kompresszorokkal (ha szükséges a földgáz felmelegítésével), így a gáz a csővezetékben a kisebb nyomású fogadóállomás felé áramlik. Szállítás és tárolás közben veszteségek lépnek fel (gázturbinák, felmelegítések tüzelőanyaga, tárolási veszteségek), mely a szállított mennyiség 1-5%-a.

 

Csővezeték-hálózatban megkülönböztetünk: 

• nagynyomású 
• nagyközépnyomású 
• középnyomású
• kisnyomású rendszereket.

Magyarországon az FGSZ Földgázszállító Zrt. végzi a földgázszállítást, a szállítóvezetékek üzemeltetését, karbantartását és fejlesztését, illetve ellátja a rendszerirányítói feladatokat. A hazai szállítórendszer a betáplálási pontokból, kompresszorállomásokból, vezetéki csomópontokból, nagynyomású vezetékrendszerből és több mint 400 gázátadó állomásból áll. A gázátadó állomásokhoz kapcsolódik a hazai települések 92%-ának ellátását lehetővé tevő elosztóvezeték rendszer, amelyen keresztül a felhasználók földgázellátása történik a földgázkereskedők és az egyetemes gázszolgáltatók által rendszerbe juttatott földgázzal.

Az FGSZ Földgázszállító Zrt. nagynyomású vezetékrendszerébe a gáz – a betáplálási pontokon keresztül – importforrásokból, hazai gázmezőkből, illetve hazai gáztárolókból kerül be. A rendszer több mint 5000 km hosszúságú acél csővezetékből áll, mely jellemzően 63 bar-ig (egyes esetekben 75 bar-ig) terjedő nyomás alatt működik.

A vezetékrendszerbe beépített kompresszorállomásokon gázturbina meghajtású kompresszorok üzemelnek, melyek feladata, hogy a gáznyomás megemelésével növeljék a rendszer kapacitását, így továbbítsák a gázt a csővezetéken keresztül a felhasználókhoz. Jelenleg öt kompresszorállomás működik.

 

 

Magyarország részvétele a nemzetközi gázszállításban

Jelenleg Magyarország több nemzetközi tervben vállalt szerepet, melyek nem csak az ország saját felhasználásra szükséges gázmennyiség ellátását biztosítaná különböző forrásokból - így csökkentené az egyoldalú gázfüggést -, hanem a nemzetközi gázszállításban is érdekeltté teszi az országot.

 

A Nabucco csővezeték egy olyan tervezett földgázvezeték, mely Törökországból szállítana földgázt Ausztriába Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül. A 3300 km hosszú vezeték építése a tervek szerint 2008-ban vette volna kezdetét, és 2011-ig tartott volna. Az építési munkálatok becsült összege 5 milliárd USD, mely az öt országos földgázcég között kerülne felosztásra. A projektet irányító cég az osztrák OMV. A tervek szerint lehetővé tenné, hogy a Közép-Kelet valamint a Kaszpi régió olyan termelői, mint Irán vagy Türkmenisztán földgázt szállítson Nyugat-Európába, valamint a vezeték menti országokba, jelentősen csökkentve az orosz piactól való függőséget. Hosszú távon a csővezeték kapacitása elérné a 30 milliárd köbmétert éves szinten. A Nabucco projekt az EU Transz-Európai Energiahálózat program része, de 2012-ben még gyakorlatilag csak papíron létezik. 2012 áprilisában a MOL kilépett a megvalósításból. Nemzetközi várakozások szerint csak egy rövidített, és szállítóképességében is kisebb vezeték épülhet meg, amely a török-bolgár határtól vezetne az osztrák baumgarteni gázközpontig.

 

A Déli Áramlat földgázvezeték a Gazprom és az olasz ENI energetikai konszern közös projektje, amely orosz – és lehetőség szerint közép-ázsiai – földgázt juttatna Európába a Fekete-tenger alatt húzódó vezetéken. A tervek szerint a vezeték a Krasznodari területen lévő Beregovaja kompresszorállomástól indulna, és Ukrajnát elkerülve Görögországon, illetve a Balkánon és Magyarországon át jutna el Dél- és Észak-Olaszországba.

 

Az Azerbajdzsánból Grúzián át és a Fekete-tengeren keresztül megépítendő útvonal az AGRI (Azerbaijan–Georgia–Romania Interconnector). Az AGRI az azeri gázkitermelő helyekről szállítaná a gázt Grúziába, ahol a Fekete-tenger partján felépülő terminálban cseppfolyósítanák, majd tartályhajókkal Romániába szállítanák, ahol ismét visszaalakítanák. Innen ismét csővezetéken szállítanák tovább Magyarországra, illetve a többi esetlegesen csatlakozó ország irányába.

 

Ezeken kívül Magyarország Horvátországgal is megállapodást kötött a két országot összekötő gázvezeték megépítéséről, mellyel Magyarország csatlakozni tud a Krk szigetén felépíteni tervezett horvát LNG terminálhoz. Horvátország jelentős gázvezeték-fejlesztési beruházásokba kezdett, melynek része a Magyarország felé kiépítendő kapcsolat is. A horvátok a Déli Áramlatról folytatott tárgyalások mellett két másik jelentős gázvezeték-terv, az Adriai gázvezeték vagy TAP (Trans Adriatic Pipeline) illetve az Ionian Adriatic Pipeline (IAP) iránt is érdeklődnek.

 

Forrás: Magyar Energia Hivatal

             FGSZ Földgázszállító Zrt.