Valamely hely vagy földrajzi táj hosszú távon jellemző időjárási viszonyai.
Különböző rendszereket dolgoztak ki a Föld éghajlati övekre való felosztására, melyek többsége az évi középhőmérsékleten, a havi középhőmérsékleten, az évi és az időszakos csapadékmennyiségen alapul.
Egy adott hely időjárását több tényező is befolyásolja:
• a földrajzi szélesség határozza meg a napsugárzás mennyiségét.
• a tengerszint feletti magasság a hőmérsékletet és a csapadékmennyiséget egyaránt befolyásolja (a hegyvidék általában hűvösebb és csapadékosabb).
• a tengerhez vagy nagyobb vízegységekhez közeli fekvés általában mérsékli a hőmérsékletet.
• a szárazföldi területek általában szárazabbak és nagyobb a hőmérséklet-ingadozásuk.
• az égtáj szerinti elhelyezkedésnek helyi jelentősége van: az É-i féltekén a Ny-i és D-i fekvésű lejtők általában melegebbek, mint az É-i vagy a K-i fekvésűek.
Éghajlat osztályozása:
1. trópusi
1. egyenlítői
2. trópusi monszun
3. szavanna
2. száraz
1. sivatagi
2. sztyepp
3. meleg mérsékelt
1. mediterrán
2. nedves szubtrópusi
3. óceáni
4. tengeri szubarktikus
4. boreális (hideg mérsékelt)
1. száraz kontinentális
2. hemiboreális
3. tajga
4. kontinentális szubarktikus
5. hideg poláris (sarki)
1. tundra
2. állandó fagy
Bizonyított tény, hogy a Föld történelme során az éghajlat folyamatosan változott. Ennek megfelelően voltak olyan időszakok, amikor jégkorszak uralkodott, máskor az Antarktiszon melegebb időjárás volt, mint most Európában. A nagy jégkorszakok között erőteljes felmelegedések voltak a jellemzők.
Amióta az ember benépesítette a Földet, az éghajlati ingadozások minimálisak, igazából a hőmérsékletváltozás 1 fok alatt van, az utolsó tízezer évet tekintve.
Az éghajlat igen erősen befolyásolja, vagy inkább meghatározza a civilizációk létét.