A légkör a bioszféra összetett része. Itt zajlanak az időjárási jelenségek, a Föld hőmérsékletszabályozása – az üvegházhatáson keresztül –, illetve itt nyelődik el a bejövő ultraibolyasugárzás jelentős része. A légkör biztosítja a növények fotoszintéziséhez a széndioxidot és oxigént. Részt vesz a víz, a szén, a nitrogén, a foszfor és még sok más elem életfenntartó keringésében.
A Föld atmoszférája körülbelül 100 km vastag. A legalsó réteg a troposzféra, ez körülbelül 10 km, itt zajlanak a mindennapi időjárás jelenségek. A következő réteg a sztratoszféra, ez 10-15 km-es sávban húzódik, és az ózonréteget is tartalmazza. A légkör szerepe azért olyan fontos, mert a szabályozott földi hőmérsékletben és időjárásban nagy szerepet játszik. A légáramlatok okozzák a hőmérséklet változásait.
Az elmúlt 4 milliárd év alatt, és az élővilág evolúciója miatt sokat változott a Föld légköre. A változások hosszú idő alatt következtek be, viszont rohamos méretekben növekszik. A sarki jégminták mutatják leginkább, hogy veszélyes tempót diktál az emberiség. 1950 óta feltűnően megnövekedett a légkörbe kibocsájtott üvegház-gázok száma.
Az utóbbi évtizedek legnagyobb változása a levegő gázkoncentrációjának növekedése, ami a fosszilis tüzelőanyagok használatából, vagy a vegetáció elégetéséből – erdőégetés, fatüzelés – ered. Minél több gáz okozza a Föld hővisszatartó képességének növekedését, annál hosszabb távú globális klímaváltozáshoz vezet.
Tehát a klímaváltozás azt jelenti, hogy a Föld klímája, éghajlata tartós, vagy jelentős mértékű változáson megy keresztül, helyi vagy globális szinten.
Ez a változás kiterjedhet a széljárásra, a csapadékra vagy a hőmérsékletre. Akár néhány évtized alatt is végbemehet egy adott terület klímaváltozása. Különböző okok miatt alakulhat ki:
• Földön végbemenő természetes folyamatok,
• a bolygót érő külső hatások,
• emberi tevékenység miatt.