A nyersolaj a fosszilis tüzelőanyagok egyike, kémiailag szénhidrogének elegye, de ként, nitrogént és oxigént tartalmazó vegyületek is lehetnek benne. Évmilliók alatt, szerves anyagok maradványaiból, hő és nyomás hatására keletkezik.
Az ásványolaj, a kőolaj és a nyersolaj mindhárom egyformán elfogadott kifejezés rá. Az nyersolaj színe a világosbarnától a feketéig terjedhet, az összetételétől függően, valamint konzisztenciájuk a könnyen folyó folyadéktól (könnyűolaj) a csaknem szilárd anyagig (nehézolaj) sokféle lehet, szintén az összetételétől függően. Jellemzésükre az API-sűrűséget használják.
Meg szokták különböztetni a kis kéntartalmú (édes), és a nagy kéntartalmú (savanyú) olajokat. Másik megkülönböztetés szerint vannak a paraffinbázisúak (amiknek atmoszférikus maradéka sok paraffint és kevés bitument tartalmaz, ezért másik nevük pennsylvániai típus), és vannak a nafténbázisúak (amelyek atmoszférikus maradékában sok bitumen és kevés paraffin van, ezért másik nevük texasi típus).