Az üzemi nyomás mértéke az egyik legfontosabb kérdés egy sűrítettlevegő-hálózat kialakítása esetén. Ezt tudnunk kell, ahhoz, hogy kiválaszthassuk a hálózathoz a legmegfelelőbb kompresszort.
Ott kezdődik a kompresszor maximum nyomásának a meghatározása, hogy megállapítjuk azt a nyomást, ahol a működő szerszám vagy berendezés 100%-os teljesítményt nyújt. Hozzá kell adni ehhez a nyomáshoz a csővezetékben keletkező nyomásveszteséget. Két területen keletkezhet egy hálózatban nyomásveszteség. Az egyik terület az, ahol a sűrített levegő feldolgozása folyik (szűrő, szárító), a másik pedig a csővezetékrendszer (átmérő, szűkítések, könyökök).
Ahhoz, hogy megfelelő legyen a levegőminőség szárítókra és szűrőkre van szükség az előállításhoz. Ezeknél pedig nyomásveszteség alakulhat ki, amit ha nem kezelünk megfelelően, akkor az hatással van a rendszer optimális kihasználására. Éppen ezért, a szűrőkre nyomáskülönbség mérőt szoktak rakni, mert ez jelzi, hogy mikor kell szűrőbetétet cserélni a berendezésen (0,5 bar-os nyomáskülönbségnél cserélni kell a betétet).
Ha egy csővezeték rendszerben nem megfelelő egy vezeték keresztmetszete, vagy a túl sok szűkítés van benne, esetleg a vezeték anyagára lerakódott szennyezések miatt, vagy a könyökökben történő nyomásesés miatt nyomásvesztés alakulhat ki.
Úgy kell megválasztani a csővezeték geometriáját, hogy a nyomásesés a felhasználóig ne lépje túl a 0,1 bar értéket. Ennél nagyobb nyomásveszteség esetén jelentősen csökken a teljesítmény, illetve veszélyezteti a rendszer gazdaságosságát. A csővezeték átmérőjét befolyásolja az átáramló levegő mennyisége, a vezetékek hossza, a megengedett nyomásesés és a vezetékbe épített szerelvények száma. A vezeték elrendezése lehet sugaras vagy körvezeték, valamint a kettő kombinációja.
A kompresszorok működtetése közben is kialakulhat nyomásvesztés. Az önállóan szabályozott készülékeknél, amiknél állandó nyomás van kiszabályozva, szükség van határértékekre a szabályozó nyomás alatt és fölött. Ez korlátozza, hogy egy bizonyos definiált területet átlépjenek, ha a rendszer levegőingadozásánál kisebb a kompresszor szabályozóterülete. A kompresszor be- és kikapcsolására szolgálnak ezek a határértékek.
Nyomásveszteségnél a sűrített levegő hálózatban az alábbi problémák alakulhatnak ki:
• Ha a légsűrítő végnyomását 1 bar-ral növelni kell a nyomásveszteség kiegyenlítésére, akkor körülbelül 10%-kal nagyobbak lesznek a hajtási energia költségei.
• A levegő nyomásának csökkenése nagymértékben lecsökkentheti a működtetett gépek és szerszámok teljesítményét.
• Figyelembe kell venni a sűrített levegő csővezetékeknél, hogy a sűrített levegő áramlási sebessége a csővezetékekben 5-10 m/s között legyen.
• A csőkötések mellett valamennyi csőszerelvény okolható a nyomásveszteségért. Egyenértékű csőhosszban adják meg az egyes csőszerelvények veszteségértékét.