Nem csak a levegőszennyezés elkerülése és a hőmérséklet fontos az otthonunk klímájának tekintetéből, ugyanolyan hangsúlyt kell, hogy kapjon a megfelelő páratartalom, illetve annak szabályozási lehetősége. Ez nagyon hasznos egészségügyi szempontból, de bútoraink és berendezési tárgyaink élettartamát is meg tudjuk vele növelni.
Ha beindul a fűtési szezon, akkor jelentősen lecsökkenhet lakásunk páratartalma. Ha szellőztetünk, akkor azt a napközbeni fűtés ugyanúgy felmelegíti, mint a lakásban lévő levegőt, és ez által elveszíti egészséges páratartalmát.
Ez leginkább a központi fűtéses lakásoknál, illetve a meleg légárammal fűtő megoldásoknál fordulhat elő, ilyenkor a páratartalom akár 20-30 %-osra is visszaeshet, ami már az egészségtelen kategóriába tartozik.
Egy helyiségben az ideális páratartalom 40-50-60 % közötti. Emellett természetesen figyelni kell a megfelelő helyiség hőmérsékletet, hiszen a kettő együtt nyújt kellemes közérzetet.
Néhány megoldás a páratartalom növelésére:
Hidegpárásítók: nagyon egyszerű a működése. A helyiség levegőjét egy nedves szivacsos szűrőn keresztül szívja be egy ventillátor, majd a készülék tetején elhelyezett nyíláson keresztül fújja vissza a levegőbe. Mivel áthalad ezen a nedves szivacsos hőmérsékleten a levegő, így a páratartalma megnő. Ezek a készülékek önszabályozó elven működnek, nincs semmilyen elektromos vagy mechanikus páraszint szabályozó, tehát ahogy a páratartalom a levegőben növekszik, úgy egyre nedvesebb levegő jut át a szűrőkön, és így egyre kevesebb víz tud elpárologni. Néhány ilyen készüléken már extra funkcióként megjelent az illóolaj adagoló kapszula is, és így az aromaterápiát is kipróbálhatjuk vele. Ennek a típusnak az előnye, hogy halk, gazdaságos és egyszerű szerkezet. Hátránya viszont, hogy a víz algásodása miatt, ha nem használunk megfelelő szert erre, akkor cserélni kell a szűrőbetétet.
Ultrahangos hidegpárásítók: ez az egyik legújabb technológia. Az ultrahangos vízporlasztás elvén működik, és a mikroszkopikus méretű vízcseppek milliárdjait képesek a levegőbe juttatni. Magas frekvencián történik az ultrahangos párásítás, gyors rezgéssel alakítja a vizet apró vízcseppekké. Egy kvarc tányér van a készülékbe helyezve, ez 1,6 millió rezgéssel működik. A készülék rendelkezik páraerősség és páratartalom szabályozó funkcióval, és akár csapvízzel is üzemeltethető, ugyanis be van építve egy vízlágyító patron a készülékbe. Előnye a készüléknek, hogy baktériummentes a víztartály, hangtalanul működik, és csapvízzel is üzemeltethető. Hátránya azonban a viszonylag drága, vízlágyító patronok használata csapvíz esetén.
Melegpárásítók: A vízgőz elvén nedvesítik a levegőt. Két elektróda között gőzölögteti a vizet, kihasználja annak áramvezető képességét, mégpedig úgy, hogy az egyik elektródából a másikba megy az elektromos áram, miközben a körülötte lévő víz először felmelegszik, majd párává alakul, végül távozik az erre a célra kialakított fúvókán. Itt szintén alkalmazható illóolaj aromaterápia használatához. A vízkő pedig ami a fúvókákra lerakódik, akár 20 %-os ételecettel is eltávolítható. Előnye a hosszú élettartam, az illóolaj használata, a nagy teljesítmény és az, hogy nincs mozgó alkatrésze. Hátránya viszont a magas áramfogyasztás, illetve hogy a páraszint nem szabályozható.
Légmosók: Ezek a típusok nem csak párásítják a levegőt, hanem képesek a kisebb szennyezőanyagoktól megtisztítani. Ennél a készüléktípusnál a légnedvesítést különleges forgó nedvesítő tárcsák végzik. A készülékekben nincs semmilyen elektromos vagy mechanikus páraszint szabályozó, önszabályozó elven működnek. Felszerelték őket egy elő-ionizátorral a hatékonyabb tisztítás érdekében. Ezek a beszívott levegőt elektrosztatikusan feltöltik, így a porszemek könnyebben tapadnak fel a nedvesítő tárcsákra. Előnye az, hogy egyszerre tisztít és párásít, az önszabályozó technológia, és az, hogy nincs cserélendő szűrőbetét. Hátránya viszont, hogy viszonylag drága és a vízkövesedés.
Magasnyomású párásítók: Ennél a készüléknél a vizet egy szűrőrendszeren való áthaladás után magas nyomáson vezetik el a porlasztó egységekbe, ahol a porlasztófejek a hatalmas nyomás alatt ködszerű párává alakítják, majd pedig kifújják. Leginkább nagyipari területeken jellemző az alkalmazása.
Páratartalom szabályozók: Ha párásító berendezésünkbe nincs beépítve páratartalom szabályozó (higrosztát), akkor van lehetőség ennek külső csatlakoztatására is. A legújabb típusok digitális kijelzővel vannak ellátva. Ezt a készülék és az elektromos hálózat közé kell helyeznünk és akkor szabályozhatóvá válik.