Olyan elektromos áram, amelynek iránya szabályos időközönként megfordul. Az áram nagysága, iránya és feszültsége folyamatosan változik, amikor a váltóáramú generátor tekercse elfordul a mágneses térben. Az elektronok ilyenkor másodpercenként 50-60-szor váltakozva folynak az egyik, majd a másik irányba a vezetékben. Ez nem befolyásolja a hatásukat.
A távvezetékek váltakozó áramot továbbítanak, és a transzformátorok ezt alakítják át a megfelelő feszültségre.
Kétféle módon lehet megadni a váltakozó áram feszültségét:
- effektív érték, ez megadja, hogy a váltakozó áram mekkora egyenfeszültséggel egyenértékű hatást fejt ki, illetve
- csúcsfeszültség, amely a jel amplitúdó tényleges nagyságát adja meg.
Az áram váltakozása általában szinuszos, ilyen feszültség keletkezik ugyanis a generátorok mágneses mezőkben forgó tekercseiben. Szinuszos váltófeszültségnél az effektív érték a csúcsfeszültség 0,707-szerese.
Magyarországon váltakozó áram a hálózati áram. Európában a hálózati áram 50 Hz frekvenciájú (az USA-ban 60 Hz). Ez azt jelenti, hogy az elektronok másodpercenként 50-szer felváltva az egyik, 50-szer a másik irányba áramlanak.
Változó áramokon belül vannak váltakozó áramok, ilyenkor a vezetőben a töltések előre-hátra mozognak, és előre-, illetve hátramozgáskor ugyanannyi töltés halad át a vezető keresztmetszetén. Ilyenkor nulla az átlagos töltésmozgás.
Létrehozása
A tekercs belsejében váltakozó mezőt hoz létre a nyugvó tekercs előtt forgó mágnes, emiatt elektromágneses indukció jön létre. Ekkor a váltakozó áram indukálódik a zárt tekercsben, mivel az áramerősség folyamatosan, az áram iránya pedig időközönként változik.