Árapálynak, más szóval tengerjárásnak hívjuk a tengerek vízszintjének a közeli égitestek gravitációs hatása következtében fellépő ingadozását. Árapály jelenséget minden egymáshoz közeli égitest gyakorol egymásra, a [Föld]? esetében nagyobb részben a Hold, kisebb részben a [Nap]? gravitációs hatását mutathatjuk ki.
A Föld a Nap körüli, illetve a Hold Föld körüli forgását az egymásra ható gravitációs vonzása szabályozza, azonban ez az erő a távolsággal csökken (fordítva arányos a két tömeg távolságának négyzetével), így az égitestek gravitációs vonzása az egymáshoz közelebb lévő oldalukon erősebb, a távolabbi oldalon gyengébb. Ez a vonzás és a Föld saját tengelye körüli forgásából adódó centrifugális erő okozza azt a vízszintingadozást, amit árapály jelenségnek hívunk.
Mivel az árapályerő a távolság négyzetével fordítva, az okozó test tömegével egyenesen arányos, ezért a Hold kisebb tömegével, de kisebb távolságával jobban megfigyelhető árapály jelenséget okoz mint a Nap, mely viszonylag nagy távolságával veszít a vonzási erejéből. A Nap okozta dagály a Hold okozta legmagasabb vízszintnek körülbelül csak az egyharmadát éri el. Ha a Nap és a Hold a Földdel egy egyenesbe esnek, - vagyis újhold és holdtölte idején - mivel egymás hatását erősítik a dagály akkor ilyenkor a legmagasabb (szökőár), illetve az apály is alacsonyabb az átlagosnál. Amikor pedig a legjobban lerontják egymás gravitációs hatását (az első és harmadik negyedben, mikor a Nap és a Hold a Földről nézve derékszöget zárnak be egymással), akkor a legalacsonyabb a dagály, ezt hívjuk vakárnak - ekkor az apály is magasabb. A köztes időszakokban a helyzet sokkal bonyolultabb; előfordul, hogy a Nap hatására a holdjáráshoz képest órákkal lemarad a dagály.
A gravitációs vonzás okozta jelenség nemcsak a tengerek, óceánok esetében mutatható ki, hanem nagyobb tavakon, a [légkör]?ben, sőt a szárazföldön is. Természetesen - minthogy a Föld anyaga rugalmas ugyan, de távolról sem olyan viszkózus, mint például a tengervíz - az utóbbi esetekben a jelenség amplitúdója sokkal kisebb, mint a tengereken, ezért korántsem olyan könnyen megfigyelhető. A szárazföldön mérhető árapály jelenséget nevezzük "szilárd tengerjárás"-nak. Mivel a gravitációs hatás kölcsönös, ezért árapály jelenség a Holdon is fellép, de a szilárd felszínen ez nem látható - száraz tengerjárásként mérésekkel kimutatható.
A földfelszíni vizek árapály jelenségéből adódó vízszintváltozása felhasználható energiatermelésre, lásd: Árapály erőmű, Árapály-erőművek.