Már 641 szócikk közül válogathatsz.

Az Energiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes energetikai tudástár. Legyél Te is az Energiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés


Árapálynak, más szóval tengerjárásnak hívjuk a tengerek vízszintjének a közeli égitestek gravitációs hatása következtében fellépő ingadozását. Árapály jelenséget minden egymáshoz közeli égitest gyakorol egymásra, a [Föld]? esetében nagyobb részben a Hold, kisebb részben a [Nap]? gravitációs hatását mutathatjuk ki.
A Föld a Nap körüli, illetve a Hold Föld körüli forgását az egymásra ható gravitációs vonzása szabályozza, azonban ez az erő a távolsággal csökken (fordítva arányos a két tömeg távolságának négyzetével), így az égitestek gravitációs vonzása az egymáshoz közelebb lévő oldalukon erősebb, a távolabbi oldalon gyengébb. Ez a vonzás és a Föld saját tengelye körüli forgásából adódó centrifugális erő okozza azt a vízszintingadozást, amit árapály jelenségnek hívunk.
 
Mivel az árapályerő a távolság négyzetével fordítva, az okozó test tömegével egyenesen arányos, ezért a Hold kisebb tömegével, de kisebb távolságával jobban megfigyelhető árapály jelenséget okoz mint a Nap, mely viszonylag nagy távolságával veszít a vonzási erejéből. A Nap okozta dagály a Hold okozta legmagasabb vízszintnek körülbelül csak az egyharmadát éri el. Ha a Nap és a Hold a Földdel egy egyenesbe esnek, - vagyis újhold és holdtölte idején - mivel egymás hatását erősítik a dagály akkor ilyenkor a legmagasabb (szökőár), illetve az apály is alacsonyabb az átlagosnál. Amikor pedig a legjobban lerontják egymás gravitációs hatását (az első és harmadik negyedben, mikor a Nap és a Hold a Földről nézve derékszöget zárnak be egymással), akkor a legalacsonyabb a dagály, ezt hívjuk vakárnak - ekkor az apály is magasabb. A köztes időszakokban a helyzet sokkal bonyolultabb; előfordul, hogy a Nap hatására a holdjáráshoz képest órákkal lemarad a dagály.
A gravitációs vonzás okozta jelenség nemcsak a tengerek, óceánok esetében mutatható ki, hanem nagyobb tavakon, a [légkör]?ben, sőt a szárazföldön is. Természetesen - minthogy a Föld anyaga rugalmas ugyan, de távolról sem olyan viszkózus, mint például a tengervíz - az utóbbi esetekben a jelenség amplitúdója sokkal kisebb, mint a tengereken, ezért korántsem olyan könnyen megfigyelhető. A szárazföldön mérhető árapály jelenséget nevezzük "szilárd tengerjárás"-nak. Mivel a gravitációs hatás kölcsönös, ezért árapály jelenség a Holdon is fellép, de a szilárd felszínen ez nem látható - száraz tengerjárásként mérésekkel kimutatható.
A földfelszíni vizek árapály jelenségéből adódó vízszintváltozása felhasználható energiatermelésre, lásd: Árapály erőmű, Árapály-erőművek.
 





Médiapédia Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Pókerpédia
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia gazdasági és pénzügyi tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár borkulturális tudástár pókerenciklopédia