Már 642 szócikk közül válogathatsz.

Az Energiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes energetikai tudástár. Legyél Te is az Energiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés


+x


A mérési változatok számát a közvetlen csatlakozású mérőberendezések esetében a fogyasztók részére szolgáltatott villamos energia díjszabása határozza meg. Ezeket a berendezéseket áramszolgáltató szerzi be és szereli fel. Amennyiben az igényelt teljesítményből számított áramerősség lakossági fogyasztóknál a 25 A-t nem haladja meg, csak a szereléssel járóköltségeket kell a fogyasztónak megtérítenie.

Joghatással járó mérési célra egy- és háromfázisú fogyasztásmérők szolgálnak. Működési elvük szerint indukciós vagy elektronikus mérők lehetnek.

 

A háztartásokba még ma is indukciós elven működő fogyasztásmérőket szerelnek, ezek a mindannyiunk által jól ismert villanyórák.

Működési elve Öveges professzor könyvéből ismertetve:

 

A watt számláló, a villanyóra

Jó ismerősünk a villanyóra. Havonta leolvassuk számlapjáról azt, hogy hány kilowattórát fogyasztottunk. A villanyóra tehát nem a pillanatnyi fogyasztást adja meg, hanem összegezi azt egész hónapon, vagy éveken át. A villanyóra üvegablakán át egy alumíniumkorongot látunk. Áramfogyasztás közben ez a korong forog. Ha több lámpát kapcsolunk be, a korong gyorsabban forog. A wattmérőn a mutató elfordulása volt arányos a teljesítménnyel, most pedig a korong fordulatszáma arányos a fogyasztott elektromos energiával.

 

Hogyan jön forgásba a korong? Ez nagyon könnyen megérthető. Egy alumíniumhengert (dobozt) függesszünk fel cérnára. Helyezzünk egy elektromágnest a henger oldala közelébe.

Vezessünk a tekercsen át váltakozó áramot. Az elektromágnes mágneses erőtere folyton változik, állandóan változik tehát a hengert átmetsző mágneses erővonalak száma is. A mágneses erővonalszám változása pedig áramot indukál a hengerben. Az ábrán nyilak jelzik a hengert körülkeringő áramok irányát. Helyezzünk a henger mellé egy másik elektromágnest is úgy, hogy az elsőtől 90°-ra álljon.


Vezessük át ezen a tekercsen is ugyanazt a váltakozó áramot, amely az I: elektromágnest táplálja. A henger állandó forgásba jön. Magyarázat: Tudjuk, hogy az áramtól átfolyt vezető elmozdul a mágneses erőtérben. Az áramvezető elmozdulása az erővonalakra merőlegesen történik. A henger oldalán áram folyik. Ez az áram benne van a II. elektromágnes erőterében, ezért oldalt mozdul az áram. Az elmozduló elektronok magukkal viszik a hengert, a henger forogni kezd. Mitől függ a henger forgási sebessége? Nyilvánvalóan attól az erőtől, amelyet a II. elektromágnes a henger oldalában folyó áramra gyakorol. Ez az erő annál nagyobb, minél erősebb áramot indukál az I. tekercs, és minél erősebb mágneses teret kelt a II. tekercs. A forgás sebessége ezért egyenesen arányos mindkét tekercsben folyó áram erősségével. Hasonlóképpen jön forgásba egy alumínium korong is, ha két olyan elektromágnes sarkai közé helyezzük, amelyek egymástól 90°-ra vannak a korong kerülete mentén. Az egyik elektromágnes által indukált áram elmozdul a másik elektromágnes erőterében, a korong forgásba jön. A váltakozó áramú watt számlálóban az előbbi módon elhelyezett két elektromágnes van.


Sarkuk előtt van az alumínium korong. Az egyik elektromágnes tekercse vastag drótból készül, ezen folyik át az áram. Minél erősebb az áram, annál nagyobb erővel, annál sebesebben forgatja a korongot. A másik elektromágnes tekercse vékony drótból készült, a tekercs sokmenetű, és párhuzamosan kapcsoljuk a fogyasztóval. Tehát ennek mágnessége és az általa indukált áram forgató hatása a feszültséggel arányos. Végeredményben a korong fordulatainak száma a felhasznált elektromos energiával arányos. (a wattok száma szorozva az idővel, jelölése Wh) A korong még egy állandó mágnes terében is forog. Ez a mágnes arra való, hogy a korong forgása egyenletes legyen. A korong tengelye a számláló szerkezetet forgatja.

 

Köszönjük, professzor úr!

 

A villanyóra megszokott tartozéka még a biztosíték, vagyis a kismegszakító. A kismegszakító a fogyasztásmérő berendezés részét képezi, feladata a fogyasztó által egyidejűleg igénybe vehető teljesítmény korlátozása a szerződésben rögzítetteknek megfelelően, valamint túláramvédelmi készülék. A kismegszakítók két fontos értéke a névleges áramerősség és a névleges zárlati kapcsolóképesség.

 

A szekrényben elhelyezésre kerülő fogyasztásmérők pontos működésének egyik fontos feltétele a függőleges elhelyezés. Ezt csak úgy lehet biztosítani, ha a mérőszekrény szerelése is így történik.

Elhelyezési változatok:

  • falon kívüli szerelés;
  • részleges falba süllyesztés;
  • falmélyedésbe szerelés.

Az áramszolgáltató által a fogyasztó csatlakozási pontján biztosítandó feszültség minőségi paramétereinek megengedhető határértékeire az MSZ-1 és az MSZ EN 50160 szabvány vonatkozik.


A szócikkhez társított címkék:
háztartás , készülék
Hirdetés




Médiapédia Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Szépségpédia
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia gazdasági, pénzügyi tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár mindent a borokról szépség, divat, smink