Már 641 szócikk közül válogathatsz.

Az Energiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes energetikai tudástár. Legyél Te is az Energiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés


 A kőszén egy főleg növények anyagából képződő különlegesen átalakult, szerves eredetű, éghető, üledékes kőzet. Kialakulásánál egy biokémiai folyamat, a tőzegképződés és egy geokémiai, a tőzeg kőszénné alakulása játssza a két főszerepet. Tőzegképződésnél az elpusztult szárazföldi növényi anyagok bomlása elzártan a levegőtől megy végbe. Eközben az úgynevezett mocsárgáz, vagyis metán és szén-dioxid távozik. A széntartalom ennek hatására feldúsul, és szilárd állapotúvá válik. Amennyiben a láp medencéje süllyed, a tőzeg nagy mennyiségben halmozódik fel. A tőzeg vegyületeiből értékes fűtőanyagok keletkeznek, mint a lignit, barnaszén, feketeszén, vagy az antracit. Fontos szerepet játszik az átalakulásban a nyomásnak és a hőmérsékletnek.

 

Általában több száz méteres mélységben húzódnak a széntelepek, de a felszín változása, pusztulása miatt gyakran a felszín közelébe kerülhetnek, vagy akár a felszínre is. 10-20 méteres mélységig külszíni fejtéssel termelhető a kőszén. Nagyobb mélységben aknákat mélyítenek.
Fontos szerepe van a vegyiparban, fűtőanyagként alkalmazzák a hőerőművek, illetve pl. a vaskohászatban nélkülözhetetlen.

  

A történelemben Theophrastos Kr. e. 315-ben tesz először említést a kőszén használatáról. Szerinte a kovácsok használják őket, mert meggyulladnak és égnek. Középkori, csaknem minden országban elterjedt általános monda szerint, a szenet hegyi szellemek, hegyi manók mutatták meg az erdőben faszénégetéssel foglalatoskodó szegény kovácsnak. Ez a monda a belgiumi Ličge 1200 körüli régi krónikáiban módosult. Itt ugyanis a szegény kovácsnak angyal adta azt a tanácsot, hogy a szomszédos Publemont nevű hegyen ásson s a szenet ott csakugyan meg is találta. A kovács neve Hullos volt s az általa megtalált égő kőzetet róla nevezték el houille-nak, ami a kőszén francia neve.

A kőszenet a rómaiak és írások szerint a Kínaiak is tüzelésre használták, ugyanis a reggelig parázslott és olcsóbb volt, mint a fa. A szaporodó népesség miatt több erdő is kipusztult és emiatt kezdték el kezdetlegesen a szénbányászatot. Nem ismerték a szenet Egyiptomban, Föníciában, Palesztinában, hiszen itt nincsenek széntelepek.

Ennek dacára azonban nem használták, mert szénbányászás nyomait nem találjuk náluk. A legrégibb biztosabb adatok a kőszén ismeretére a 12. századból maradtak reánk.

 

A kőszén növényi szerves anyagokat tartalmaz, mint a szén, oxigén, hidrogén, nitrogént, ként és foszfort. Emellett szervetlen ásványi anyagokat, mint agyagot, iszapot is tartalmaz.

A kőszenet kezdetben tüzelésre használták, de az ipari forradalom hatására vált igazán jelentőssé. Porából brikettet sajtolnak, ami ugyancsak tüzelőanyag. Vegyipari felhasználása a 20. századtól jellemző. 1200-1300 °C-on anaerob körülmények között lepárolva kokszot, kamragázt és kátrányt kapunk.

 

Környezetre a kőszén elégetése rossz hatással van, ugyanis a füstgáz legnagyobb része szén-dioxid, amely okolható a globális felmelegedésért. Valamint a savas eső keletkezésében a nitrogén és a kén oxidjainak van nagy jelentősége, hiszen a légkörben gyorsan hidrolizálódik.


A szócikkhez társított címkék:
kőszén




Médiapédia Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Pókerpédia
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia gazdasági és pénzügyi tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár borkulturális tudástár pókerenciklopédia