A benzin rengeteg jármű üzemanyagaként szolgál.
Folyékony halmazállapotú, oxidációjával (égésével) hatalmas energia szabadul fel. A kőolaj szakaszos lepárlásával kapják. A lepárlás során az egyik legalacsonyabb forráspontú (50 - 150 fok Celsius) frakció a benzin. Ennél alacsonyabb forráspontja csak a reaktorgáznak - földgáznak van. A kőolaj finomítása során, krakkolással a hosszú szén-láncot tartalmazó szénhidrogéneket kisebbekre (5-12 szén atom) darabolják, ezzel is növelve a kőolaj benzin tartalmát.
A benzin minőségéről leginkább az oktánszám árulkodik. Minél nagyobb a benzin oktánszáma, annál jobban ég, és annál kevésbé robbanékony. Meghatározását úgy végzik, hogy egy ismert térfogat-százalék izooktánt (C8H18) tartalmazó üzemanyag tulajdonságait összehasonlítják a vizsgált benzin tulajdonságaival. Az ismert tulajdonságú üzemanyagot izooktán (jól és, nem robbanékony) és heptán (nem ég annyira jól, de nagyon robbanékony) meghatározott arányú keverésével állítják elő. Pl.: ha a vizsgált benzinünk tulajdonságai megegyeznek annak az üzemanyagnak a tulajdonságaival, amely 98 térfogat-százalék izooktánt és 2 térfogat-százalék heptánt tartalmaz, akkor annak a benzinnek 98 lesz az oktánszáma.
A benzin nem csak üzemanyagként, hanem nyersanyagként is jelentős! Műanyagok és gyógyszerek gyártásában is fontos szerepe van. 1 liter benzinből pl.: 10 CD lemezt, vagy 600 műanyag poharat lehet előállítani.