Tulajdonságai:
- olyan módon megtervezett és olyan méretű települések kialakítása a célszerű, amelyet természetes környezete károsodás nélkül be tud fogadni,
- az épület elbontása után a kibontott anyagok a környezetet ne terheljék, tehát kerüljenek vissza a természetes körfolyamatba, vagy újrahasznosíthatók legyenek,
- csökkenteni lehet a környezet terhelését a káros anyagok szelektálásával, semlegesítésével vagy újrahasznosításával,
- alacsony legyen a káros anyag kibocsátása (szennyvíz, hulladék, égéstermék, építőanyagok bomlása, sugárzása stb.),
- az épület élettartama alatt kevés és lehetőleg megújuló energiát használ,
- olyan anyagokat, szerkezeteket használ, amelyek gyártása, előállítása, megmunkálása kevés energiát igényel és kevés környezetszennyezéssel jár,
- előtérbe helyezi a környezetben fellelhető, helyi építőanyagok alkalmazását (kő, fa, vályog, kavics, homok stb.).
Nem elég az energiatudatos épületeket létrehozni, fel kell ismerni, hogy ezeket településszinten is meg kell valósítani.
Az alternatív vagy megújuló energiákat hasznosító technológiák, eszközök fejlesztése, gyártása ma már megoldott. Terjed a [napkollektor]?ok, [napelem]?ek használata, ilyen eszköz még a [hőszivattyú]?, a szélgenerátor, vagy a hagyományos fűtés helyett például a falfűtés használata stb. Széles választékot kínál az építőanyagok és az épületszerkezetek piaca, a termékek ára a nagy kereslet hatására egyre inkább csökken, illetve az energiaárak rohamos emelkedése is hajtó erő a megújuló energiaforrások hasznosítása irányába.
Az energiatakarékosságot szolgálják még az épületgépészeti eszközök alkalmazása, az épületek fokozott hőszigetelése, a passzívházak, tehát fontos, hogy olyan energiákat használunk, amelyeknek nincs a környezetre károsító hatása. Ezek a napenergia közvetett vagy közvetlen formái, tehát a hő, a villamos energia, a szél, a földhő, a biomassza, vagy a vízi energia.