Már 641 szócikk közül válogathatsz.

Az Energiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes energetikai tudástár. Legyél Te is az Energiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés


Növényi és állati maradványokból keletkező, levegőtől elzárt bomlás során létrejött energiahordozók a fosszilis (megkövült) energiahordozók, amik évmilliók alatt alakultak ki. Szilárd, folyékony vagy gáznemű halmazállapotúak, nagy az energiasűrűségük, főként szenet és hidrogént tartalmazó vegyületek.
Ezek a nem megújuló energiaforrások körébe tartoznak. Aminek a felhalmozódásához évmilliók kellettek, azt az emberiségnek néhány száz évébe telt felemészteni.
Alapvető fosszilis energiahordozók a szén, a kőolaj, az olajtermékek és a földgáz.
Az antracit ásvány a legősibb szénfajta, aminek 92-98%-os a széntartalma. Leginkább kokszgyártásra és gáztermelésre használták, szerkezete grafitszerű rácsot alkot.
Energiahordozók közül a legjelentősebb a szén, az összes feltárt készletek 75%-át képezi. Fűtőértékük 20 000-32 000 kJ/kg között van, a barna kőszén 15 000-20 000 kJ/kg fűtőérték között mozog. A 40% alatti nedvességtartalmú szén a barnaszén. A kőolaj sokféle szénhidrogént tartalmaz, desztillációs eljárással a finomítókban 300°C-ra melegítik és kondenzálják a távozó anyagokat. Így keletkezik a könnyű- és nehézbenzin, a petróleum és a gázolaj. Legvégül visszamarad a pakura.
A levegő kizárása mellett hevítik az ásványszenet, a benne lévő víz és szénhidrogén gázalakban elillan, az ásványszénből visszamaradó szén legtöbbször por. A lignit nedvességtartalma nagy, így fűtőértéke kisebb. Leginkább akkor célszerű használni, ha olcsón kitermelhető külszíni fejtéssel. A fekete és barnaszén aránya kb. 4:1, hazánkban ellentétes az arány, magas hamu és kéntartalmú készleteink vannak, ami leginkább erőművekben használható.
A kőszenet ipari méretekben kb. 400 éve, a kőolajat kb. 100 éve használják. Számítások szerint a kőszénkészletek még néhány száz évig, a kőolajkészletek 30-60 évig biztosítják a világ energiaszükségletét. Ezután a nukleáris energia vagy a megújuló energiaforrások (szél-, víz-, napenergia) használata kerül előtérbe.
 





Médiapédia Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Pókerpédia
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia gazdasági és pénzügyi tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár borkulturális tudástár pókerenciklopédia