Már 641 szócikk közül válogathatsz.

Az Energiapédia egy bárki által hozzáférhető és szerkeszthető webes energetikai tudástár. Legyél Te is az Energiapédiát építő közösség tagja, és járulj hozzá, hogy minél több hasznos információ legyen az oldalon! Addig is, jó olvasgatást kívánunk!
Hirdetés


Az atommagot alkotó elemi részecskék, a protonok és neutronok (egyszóval [nukleon]?ok) számának összessége az atom tömegszáma. Jele: A.
A protonok és a neutronok közti alapvető különbség, hogy míg a proton pozitív elemi töltéssel rendelkezik, a neutron elektromosan semleges. A nukleonok tömege ugyan rendkívül kicsi, viszont az elektronok tömege még hozzájuk képest is elenyésző, így az atomok tömegszámánál az elektronok tömege elhanyagolható. Ebből következik, hogy a tömegszám számítása a protonok és a neuronok összeadásával végezhető el.
A periódusos rendszerben a [hidrogén]? kivételével a 13-as elemig a protonok és a neutronok száma megegyezik, így ezen esetekben a tömegszám a redszám kétszerese. A 13-as rendszámú alumíniumtól kezdve a neutronok száma emelkedni kezd, így ezeknél ez a számítás nem végezhető el.
 
Mivel az atomok tömegszáma a protonok és a neutronok számának összessége, így az elem rendszámából és tömegszámából következtetni lehet rájuk:

A rendszám egyenlő a protonok számával, a tömegszámból kivonva a rendszámot a neutronok számát kapjuk.

A megegyező protonszámú különböző tömegszámú atomokat az adott [elem]? [izotóp]?atomjainak nevezzük. Ebből következik, hogy az adott elem izotópatomjai kizárólag a neutronok számában különböznek egymástól. Jelölésük többféle módon történhet, az egyik esetben a vegyjel mellé felírjuk a tömegszámot és a rendszámot is, a másikban az elem neve után tüntetjük fel a tömegszámot.
 





Médiapédia Patikapédia Ecopédia Netpédia Biciklopédia Vinopédia Pókerpédia
marketing és média tudástár egyészségügyi enciklopédia gazdasági és pénzügyi tudástár internetes tudástár kerékpáros tudástár borkulturális tudástár pókerenciklopédia